Vannak bizonyos mondatok, amiket biztos, hogy már mindenki legalább egyszer használt. Lehet kifogás, esetleg egy magyarázat, de tény, hogy jellemzőek a középiskolásokra.
- Reggel mikor suliba kell menned, nyilván senki nem szeret korán felkelni. Ismerős, az mikor „csak még 5 percet” kérsz? Csak még 5 perccel aludhass tovább.
- Megtanultad, amiből másnap dolgozatot fogsz írni? – kérdezik a szüleid. Erre te kitalálsz valamit, hogy ne kelljen beismerned, igazából halvány lila gőzöd sincs róla. Hát… ööö… hát persze…
- Valamit nagyon szeretnél, de nincs rá elég pénzed: – Anya légyszi, vedd meg nekem… Nem kérek semmi a születésnapomra, csak most ezt vedd meg…
- „Holnap majd megcsinálom” – ismerős? Megkérnek, hogy csinálj meg valamit, erre kapásból rávágod. Persze holnap se fogod megcsinálni.
- Megkérnek valamire, hogy segíts, de te nagyon elfoglalt vagy éppen: „Jó, mindjárt megyek”, ebből aztán az lesz, hogy mire szabad leszel, már nem kell segíteni, mert megoldódott a gond.
- Édességet kapsz, és a szokásos “Hagyjál belőle másnak is!” felkiáltást te egészen véletlenül elfelejted.
- Ugye nem ölitek meg egymást tesóddal? Áhh, dehogy is! Majd folytatódik tovább a bunyó.
- A tanár kioszt pár egyest az osztályban egy dolgozatra. A tied is köztük van. Hogy mondod el otthon? „Anya, nagyon nehéz volt a dolgozat, mindenki egyest kapott rá!”
- Átmész barátodhoz/barátnődhöz. „Ugye normálisan fogsz viselkedni?” – Óóóó, hááát peeeeerszeeeee…
- „A szobád kész disznóól. Takarítsd össze most, azonnal!” – hallod szüleid ingerült kirohanását. – Oké, anya! – majd miután kimentek, te a földre dobod a csipszes zacskót és minden folytatódik tovább.
