December 25-én a jéghideg Westminsteri apátságban York érseke helyezte a gyémántokkal díszített királyi koronát Vilmos fejére. Normandia hercege, akinek le Batard, vagyis a fattyú volt a beceneve, ezzel célba ért. A brit királyi család ma is őt tekinti a dinasztia megalapítójának és 1066-ot az alapítás évének. Normandia,hercegének nem volt épp könnyű útja a trónig…
Hitvalló Edvárd király ugyan neki ígérte a trónt, mert saját fia nem volt. Ám hamarosan kiderült: ugyanígy megígérte a királyi koronát Haroldnak is, aki már Angliában élt. Mind Edvárd mind Vilmos és Harold vikingek voltak- szegről végről rokonok. Edvárd király halála után Harold sietett királlyá koronáztatni magát. Ekkor azonban már készen állt a partraszálló flotta, mely Vilmos hadseregét hozta. Az ezer hajó többsége a drakkar volt- a vikingek harci csónakja. 25 ezer katonát hoztak át a csatornán és ötezer lovat.
A két hadsereg Hastings mezején csapott össze. Kilenc órás kegyetlen harcban mészárolták egymást a katonák, akik között voltak skandináv elit harcosok és paraszti segédcsapatok is. Egy kiváló normandiai íjász döntötte el az ütközetet: szembe találta Haroldot! A király lefordult lováról, a csapatai szétszaladtak… A katonai győzelem teljes volt, de a politikai még váratott magára. Vilmos annyira félt a lázadástól, hogy csak a koronázást megelőző napon érkezett meg London városába. December 25-én megkoronázták, de uralkodásának végéig küzdenie kellett az angolszász lázadókkal. 1087-ben fejezte be földi pályafutását Normandia hercege, aki Anglia királya és egy dinasztia alapítója lett. Békülékeny politikát folytatott: próbálta megtanulni a helyi nyelvet, de a kora miatt ez nem nagyon ment neki. Így maradt az ófrancia nyelv, melyet évszázadokon át használtak a királyi udvarban Londonban. Honni soit qui mal y pense! Szégyen arra ki rosszra gondol! Az angol királyi család jelmondata ezért francia napjainkig Nagy Britanniában.
Forrás: világszám.hu
