Ezt nézed:  / Hírek / Suli / A magyar fiatalok 3/4-e beszél idegen nyelven

A magyar fiatalok 3/4-e beszél idegen nyelven

Magyar Ifjúságkutatás címmel hoztak nyilvánosságra nemrég egy 2016-ban rögzített felmérést, amelyben személyesen kérdeztek meg nyolcezer 15 és 29 év közötti fiatalt számos kérdésben. Az elkészült kutatás a magyar ifjúság idegennyelvtudására is rákérdezett, s kiderült, hogy a magyar fiatalok majd 3/4-e gondolja úgy, hogy beszél valamilyen idegen nyelven.

Erre szüksége is lesz a fiatalság azon egyharmadának, amely a jövőképét egy külföldi országban látja. Ennyi fiatal szeretne ugyanis vagy tanulni, vagy dolgozni egy másik országban.

2632 válaszadó; százalékos megoszlás a valamilyen külföldi tervvel rendelkezők között:

Az elmúlt 17 év adatait összehasonlítva, 2000-ben még csak 42% mondta azt, hogy beszél valamilyen idegen nyelvet, 2008-ban és 2012-ben pedig 60% állította ezt magáról, mára pedig 73%-a mondja ugyanezt.

százalékos megoszlás az összes válaszadó körében:

A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy a szakmunkásképzőkben végzettek csupán 40 százaléka beszél idegen nyelvet, míg a diplomásoknak 99 százaléka.

Az idegen nyelvek közül még mindig az angol a legnépszerűbb, a fiatalok 61 százaléka beszél angolul, míg németül a 31 százalékuk.

Az idegennyelv-tudás ilyen mértékű növekedése nem tükröződik a nyelvvizsgával rendelkezők arányában, amely változatlan 2012-es adatokhoz képest: a fiatalok 31 százalékának van valamilyen szintű nyelvvizsgája egy idegen nyelvből.

Nemcsak az elvándorlás és a külföldi élet, de a hazai felsőoktatás szempontjából is érdemes lesz most már nyelvvizsgát szerezni.

A legalább középfokú nyelvvizsga megléte ugyanis feltétele lesz a felsőoktatási felvételinek, habár ehhez a kormány annyi segítséget nyújt egy áprilisi döntés alapján, hogy anyagiakban finanszírozza a nyelvvizsgához való jutást: vagyis a 35 éven aluliaknak az első komplex nyelvvizsga díját kifizeti az állam.

Az elkészült kutatás alapján mi is megkérdeztünk néhány fiatalt a nyelvvizsgával kapcsolatosan. Egy gimnazista lányt arról kérdeztünk például, hogy hogyan érinti az előbb említett változás a felsőoktatási felvételivel kapcsolatban. Az első reakciója a következő volt:

“Akkor tényleg sokat kell még tanulnom.”

– mondta, majd nevette el magát.

“Már szinte mindenhol kérnek nyelvvizsgát, akármerre jársz az országban, és biztosan jobban látták a döntéshozók, ha kötelezővé teszik, ezzel motiválva minket, hogy tényleg tanuljunk nyelvet”

– teszi hozzá.

Két tizenkilenc éves lánnyal is beszélgettünk, akik már megszerezték a nyelvvizsgát, és ráadásul egyikük úgy kapott a kezébe államilag elismert középfokú nyelvvizsgát, hogy a rendes érettségi időszakban emelt szintű angol nyelvi érettségire jelentkezett, így, mivel a vizsgaeredménye elérte a 60%-ot, ingyenesen jutott hozzá a nyelvvizsgához.

Ő azt mondja, hogy nem sokat kellett rá külön készülnie, egy kis internet, ahonnan, ahogyan ő mondja, „ráragadt” a nyelv, plusz a nulladik, előkészítő évfolyam volt még a legnagyobb segítség. Állítása szerint az elmúlt két évben kicsit sem kopott a nyelvismerete, sőt, azóta sokkal több új szóval ismerkedett meg.

A másik tizenkilenc éves lány, akivel beszélgettünk a témáról, az Origo típusú német nyelvű és középfokú nyelvvizsgát tette le már hetedikes korában. Ő azt mondja, hogy a szülei előrelátása miatt fejezte be ilyen korán, mert ők már előre tudták, hogy idősebb korában szüksége lesz majd a nyelvtudásra és magára a papírra is. Szerinte neki szerencséje volt a nyelvtanulással, ugyanis hetedik osztály végéig tulajdonképpen olyan ütemben, hatékonysággal és óraszámmal tanulta a németet, mintha az anyanyelve lett volna. Ennek köszönhetően nem is kellett túl sokat készülnie a tényleges vizsga előtt. Ő is azt mondja, hogy nem felejtett sokat, hiszen gyakorta használja a németet a mai napig.

Két huszonéves fiúval is beszélgettünk, mindketten angol nyelvből tettek le egy-egy középfokú, TELC típusú nyelvvizsgát. Mindketten azt mondják, hogy a legnehezebb vizsga-feladattípus a hallás utáni megértés volt, mert sokszor olyan “brutális akcentusú egyént tesznek be a vizsgafeladatokhoz, hogy annak egy brit emberhez semmi köze sincs”.

A 23 éves Máté pedig azt is elmondta, hogy az sem egy szerencsés dolog, ha akadozik a felvétel vagy esetleg távol ülsz a lejátszótól. A felkészülésről pedig ugyanaz a véleménye, mint a korábban megkérdezett tizenkilenc éves, szintén angol nyelvből vizsgázó lánynak, vagyis az, hogy tulajdonképpen a nulladik évfolyam adta a legnagyobb erőt neki az egészhez, habár csak később, a gimi utolsó évében csinálta meg a nyelvvizsgát.

Elmondása szerint több oka is volt erre a lépésre: a felvételihez jól jöttek neki a pluszpontok, plusz, már akkor is tudta, hogy a diploma átvételéhez mindenképpen kell majd egy középfokú nyelvvizsga.

A 27 éves Martin végül a médiában helyezkedett el filmes- és videósként, nem is csoda, hogy arra a kérdésre, hogy hogyan készült fel a körülbelül 2008-ban elvégzett angol középfokú nyelvvizsgájára, a válasz az volt, hogy nyolcvanas évekbeli rajzfilmekből, illetve képregényekből.

Olyan, szintén a húszas évei elején járó fiatal lánnyal is beszélgettünk, aki a közeljövőben tervezi, hogy egy középfokú nyelvvizsgát megszerez, de most már csak munka mellett van ideje a nyelvtanulásra. Azért nem is halogatja tovább, mert úgy gondolja, hogy a jövőben szüksége lesz rá, főként most, hogy a felsőoktatási felvételihez is kötelezővé tették. Arra vonatkozóan, hogy milyen típusút szeretne, azt válaszolta, hogy egyelőre még nem tudja, nem döntötte el, most a nyelv elsajátítására koncentrál elsősorban.

A kutatás alapján egyértelmű, hogy a fiatalság nem a nyelvvizsga megszerzéséhez köti a nyelvtudást, hiszen a megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványok száma sokkal kevesebb, bőven feleannyi ahhoz képest, ahányan azt állítják magukról, hogy beszélnek idegen nyelvet.

A cikkünkben megkérdezett megkérdezett levizsgázott nyelvtanulók beszámolói alapján pedig kijelenthetjük, hogy a nyelvet elsajátítani kívánók számára nagyon meghatározóak voltak az olyan általános és középiskolai képzések, amelyekben nemcsak heti három vagy négy, hanem sokkal magasabb óraszámban tanulhatják az idegen nyelvet. Ilyenfajta képzést nyújtanak a gimnáziumok nyelvi előkészítő osztályai például.

Egyértelmű az is, hogy a magyar kormány intézkedései is afelé próbálják sodorni a fiatalságot, hogy itt, Közép-Európa szívében, egy olyan országban, ahol a hivatalos nyelv nem világnyelv, minél többen tanuljanak idegen nyelveket, amelyekkel a későbbiekben hosszútávon boldogulni tudnak leginkább hazánkban, de akár külföldön is.