Az év tanára pályázati interjú – Csörszné Tar Enikő

Rovat

Megosztás

A Középsuli.hu ismét megrendezi Az Év tanára pályázatát, melyben megválasztjuk a 2016-os év legjobb tanárát. Ti beküldtétek nekünk kedvenc tanáraitokat, mi pedig kiküldtünk nekik egy standard kérdéssort. A kérdések alapján kiválasztottuk azokat a tanárokat, akiket az elkövetkező napokban bemutatunk nektek. Közülük lesz lehetőségetek megszavazni a 2016-os év tanárát!

Név: Csörszné Tar Enikő

Iskola: Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium 

Szak: angol

Mi motiválta, hogy a tanári pályát válassza? Mennyi ideje tanít?

Valahogyan mindig is egyértelmű volt, hogy tanár leszek. Hogy mi motivált a pályaválasztásban? Ez a tanári pályán eltöltött 25 év alatt vált világossá. Már általános iskolás koromban nagyon igazi tanítóim, tanáraim voltak, akik emberségből, hitelességből, elköteleződésből nagyon mély nyomot hagytak bennem. Valószínűleg már akkor „megfertőződtem”. Később a sors és egy sikertelen felvételi vizsga arra kényszerített, hogy a gimnázium elvégzése után munkát keressek és szülőfalum általános iskolájában napközis nevelőként – akkor még lehetett képesítés nélkül is – dolgoztam egy évig. Ez az időszak is nagyon meghatározó volt és egyértelművé tette a pályaválasztást. Jelenleg a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium angoltanára, nevelési igazgatóhelyettese illetve az intézményünkben működő Arany János Tehetséggondozó Program programfelelőse vagyok.

Milyen módszereket tart a legmegfelelőbbnek és melyeket alkalmazza az órákon?

Tanítási módszereimet mindig az adott csoport, az adott tananyag határozza meg, igyekszem nagyon változatos, praktikus és diák-barát lenni. Például sohasem adok házit hétvégére és az iskolai szünetekre… ☺ A legfontosabbnak azt tartom, hogy a gyerekek soha ne stresszeljenek az óráimon. Mélyen hiszem, hogy csak oldott, feszültségmentes légkörben lehet eredményes munkát végezni. Nagyon fontos a humor, a játékosság, a kérdezés és a hibázás szabadsága és az, hogy úgy tanítsak meg a gyereknek bármit, hogy annak ő később az életben hasznát tudja venni, és mindezt már ott a tanítási órán egyértelművé tudjam tenni számára. A másik kulcsfontosságú dolog, hogy minden apró lépést, fejlődést észre kell venni és dicsérni, megerősíteni. A nevelésben olyan módszereket részesítek előnyben, amelyek segítségével tapasztalatokhoz tudnak jutni a gyerekek egy adott helyzetben és ebből a tapasztalásból alakulhat ki később valódi hajlandóság a problémamegoldásra, a felelősségvállalásra.

Mennyire tartja fontosnak a jó tanár-diák viszonyt?

E nélkül nincs is értelme. A jó viszony alapja a kölcsönös bizalom, az elfogadás, a tisztelet. Egy egészséges lelkületű tanárnak tudnia kell tisztelni a gyerek érzéseit, értékeit, véleményét. Tudnom kell azt is, mikor tudok a lelkéhez segítő módon hozzáférni. Vagy éppen, hogy mikor jobb a háttérben maradva figyelni. A gyerekek nagyon hálásak a törődésért. A jó viszony alatt én azt értem, hogy a gyerek tudja, a tanár ott van mellette, ha kell, fordulhat hozzá bizalommal.

A jövőben milyen változtatásokat szeretne véghezvinni? (továbbképzések, módszertani változások stb.)

Szeretnék mindent úgy megtartani, ahogy van. ☺ Soha nem szeretnék kiégni. Most úgy gondolom, hogy ez egy tanár életében talán nem is lehetséges, hiszen olyan sok pozitív energiát, őszinte szeretetet, megerősítést kap az ember a gyerekektől. Természetesen saját szakmai fejlődésemen azért folyamatosan dolgozom, nagyon igényesnek kell lennünk e tekintetben is: saját igényességünkön túl, a gyerekek érdekében is tesszük.

Ön szerint egy tanárnak a tanításon túl milyen feladata van a diákokat érintően?

Tanárnak lenni nagyon összetett feladat. Egy időben kell lenni pótszülőnek, mentornak, tanítónak, pszichológusnak. Nagy művészet mindezt jól ötvözni, de talán ez az egyik oka annak, hogy ennyire izgalmasnak tartom a tanárságot.

Pedagógusként mit tekint a legnagyobb sikerének?

Az eltelt évek alatt rengeteg pozitív dolgot éltem meg, igazából nem emelnék ki semmilyen konkrét esetet, mert nem volna igazságos. A legnagyobb sikernek azt tartom, hogy élvezem a gyerekek, a szülők és kollégáim valódi bizalmát. Ez csapatmunka, a szó legnemesebb értelmében. A gyermeknél elérni, hogy bizalommal nyisson felénk, a szülőben megtalálni az együttműködő partnert és kollégáim támogatását élvezni a nehezebb helyzetekben, felbecsülhetetlen. Mindennek a hitelesség a kulcsa. Örülök, ha hiteles tudok lenni.

Melyek a tanári pálya legnehezebb pillanatai?

Két nagyon nehéz dolgot emelek ki. Az egyik az, amikor látom, hogy egy gyermek nem jó helyen van, nem az útját járja és nem tudok érdemben segíteni rajta. A másik pedig –talán önzőségnek fog hatni – amikor el kell őket engedni. Ez egy gyönyörű-szomorú pillanat, de mindig nagyon nehezen élem meg. A középiskolai évek talán a legmeghatározóbbak érzelmileg (is) a gyermekek életében, a nálunk töltött 4-5 év alatt sok mélységet és magasságot élünk meg közösen. Ez nyomot hagy mindannyiunkban. Hitem szerint egy jó tanár olyan nyomot hagy a gyermek életében, amiből később csak profitálni tud: lelkileg, szellemileg, mindenképp.

Hogyan reagálhat egy tanár a kínos helyzetre?

Őszintén és kellő adag humorral. A gyermekek receptorai nagyon kifinomultak, főként a kínos helyzetekben tudják lemérni leginkább a hitelességünket. Én azt vallom, akár magamnak teremtettem a kínos helyzetet, akár más miatt kerültem bele, mindenképp őszintén kell reagálnom rá.

 

Ha végeztél a cikkel, nézz bele legújabb epizódunkba!

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

Kövess minket!

75,534RajongóLike
173,768KövetőKövess be
143,000KövetőKövess be
347,000FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb

Insta