Éppen azon gondolkozol, hogy valami nonfiguratív tetkót varratsz a karodra vagy a nyakadra? Világos, ez az önkifejezés egyik formája. De azt is tudod, hogy akár álmaid állását is elbukhatod egy hivalkodó, vagy éppen rosszul sikerült tetoválás miatt?
Rendőrségi pozícióra adta be jelentkezését egy férfi Németországban, de tetoválása miatt nem vették fel. Amikor a döntés ellen fellebbezett, a bíróság nem tartotta azt jogsértőnek – szóltak a hírek két évvel ezelőtt.
Az eset kapcsán a hellokarrier.hu utánajárt, vajon hogyan fogadják a tetovált jelentkezőt a munkaadók. Kiderült, az adott állástól függ, elfér-e a tetkó a munkavállalón. Ha például egy telefonos ügyfélszolgálathoz jelentkezik az illető, akkor nincs jelentősége. Ha viszont napi szinten találkozik az ügyfelekkel, akkor nem szerencsés egy halálfej a bal állkapcsán.
Amikor nem ennyire hátrány a tetkó egy munkakör esetében, akkor újabb szempont válik fontossá: mennyire végzi jól a feladatát a jelentkező. Akár zsákkal a fején is dolgozhat valaki, ha nagyon jó. Ez persze sarkítás, de a munkaadó rugalmasságán, türelmén sok múlik, olykor akár minden.
Valójában a tetkó csak egy szempont a külső és a munkavállalás összefüggésében. És máris jön a számtalanszor megrágott kérdés: vajon aki jól néz ki, az előnnyel indul az életben? Edward Thorndike elmélete, a Halo-effektus szerint nagyon fontos az első benyomás, mert ez alapján vonunk le az egyénről hosszú távú következtetéseket, amelyek általában tévesek. Mivel azonban a lepel jóval a sikeres állásinterjú után hull le, a kellemes külsőnek könnyen áldozatául eshet a tapasztalatlan személyzetis.
A kezdeti előnynek persze nagy ellensége az idő. Hiába volt lehengerlő a jelentkező az állásinterjún, ha lusta vagy nem ért a feladathoz, akkor előbb-utóbb megválnak tőle a munkaadók – ha van rajta tetoválás, ha nincs.
