Ezt nézed:  / Hírek / Suli / “Érdemes részt venni az iskolai közéletben” – Jancsó Zsomborral, a Független Diákparlament elnökével beszélgettünk

“Érdemes részt venni az iskolai közéletben” – Jancsó Zsomborral, a Független Diákparlament elnökével beszélgettünk

A diákok sokallják a heti 5 testnevelés órát, nehezményezik, hogy vannak olyan intézmények, ahol még októberben sem kapták meg sem a diákok sem a tanárok a tankönyveket. Sokan szeretnék azt is, ha újra lehetne előrehozott érettségit tenni minden tárgyból. A 2014 novemberében megalakult Független Diákparlament képviselői felkarolták – többek között – ezeket az ügyeket is, mert hisznek abban, érdemes részt venni az iskolai közéletben. Jancsó Zsomborral, a szervezet elnökével beszélgettünk.

Nekem az a tapasztalatom, hogy kevés középiskolást érdekelnek a közügyek. Mi a ti álláspontotok?

Mi azt vettük észre, hogy nagyon kevesen vannak, akiket érdekelnének a közügyek. Nem is az a legnagyobb probléma, hogy a napi politika hidegen hagyja őket, hanem hogy a saját iskolájuk közügyei sem nagyon érdekli a többséget. Szükségesnek tartjuk azt, hogy mindenki bekapcsolódjon valamilyen szinten az iskolai diákönkormányzatok munkájába. Képesek legyenek a képviselőválasztásnál az elvégzett munka fényében megítélni, hogy jó úton jár-e a diákönkormányzat. Mi is csak akkor tudunk többeket elérni, ha a helyi diákönkormányzatok be tudják bizonyítani a dákoknak, hogy értékes munkát végeznek, hatékonyak, jó programokat szerveznek.

A Független Diákparlament nevében mit jelent a “független jelző”?

A pártpolitikától való függetlenéget jelenti elsősorban. Az oktatáspolitikával szükségszerűen foglalkozunk, de mi nem pártokban gondolkozunk, hanem elképzelésekben és szakmai javaslatokban .

A diákönkormányzatoknak mennyire van önállósága az iskolákon belül?

A diákönkormányzatok teljesen független, szuverén szervezetek jogilag. A gyakorlatban ez nem teljesen valósul meg. Az iskolában általában van egy tanár, akit kirendelnek, legyen ő a diákönkormányzatokat felügyelő tanár. Jobb esetben segíti a diákönkormányzat munkáját, kevésbé szerencsés azonban az, ha ő vezeti a szervezetet. Így csak rendezvényszervezésre van lehetőség, érdekképviseletre nem. A diákok érdeksérelmeit ugyanis az érdeksértőknél kellene érvényesíteni. Valamilyen szinten országosan is a fenti helyzet igaz. A javaslatokat elvben átveszi a minisztérium, elvileg megfonolják, de gyakorlatban elég kevés dolog valósul meg. Fontos, hogy a diákszervezetek és az EMMI között párbeszéd valósuljon meg.

A diákoknak feltehetően kevés tapasztalatuk van abban, hogyan kell jól működő szervezetet kiépíteni. Vannak javaslataitok? Esetleg a segítő pedagógusok tapasztalatai jól jöhetnek nektek?

Többek között a tanárok tapasztalata is hasznos lehet a diákoknak. De én azt tartom fontosnak, hogy ne a tanároktól függjenek, hanem maguk építsék ki a rendszert. Konkrét javaslatunk nincsen arra nézve, hogyan lehet elkezdeni egy diákönkormányzat működtetését. A legtöbb iskolában van egy rosszul működő szervezet. Ide könnyebb bekerülni képviselőként, mivel kicsi a verseny. Miután bekerült az a diák, aki motivált, hozhatja magával azokat a barátait, akivel jó együtt dolgozni, és hasonlóan gondolkoznak. Így egy közösség jön létre, ami hatékonyabb érdekérvényesítésre képes. Programokat tud szervezni a diákönkormányzat, és ha vannak programok, akkor az iskolában tanuló diákok is látják azt, hogy hasznos lehet a szervezet, és csatlakoznak.

Néhány esetben azt tapasztalhatjuk, hogy a diákok szkeptikusak, bizalmatlanok az őket képviselő szervezetekkel kapcsolatban. Mi erről a véleményed?

Bizalmi kérdés diákképviselőnek lenni. A diákképviselőkön múlik az, hogy mennyire lesz hiteles a szervezet egésze is a diákság szemében. Ha jó programokat szerveznek, közösségként vannak jelen sikeresek lehetnek, de ha azt látják, hogy nem csinálnak semmit az önkormányzatban, vagy hatalmaskodnak a tisztségviselők, akkor válságba kerül a bizalom.|

Az EMMI-nek küldtetek javaslatokat, amelyek az oktatás minőségét hivatottak javítani. Az egyik probléma, amit felvetettetek, az volt, hogy lehessen minden tantárgyból előrehozott érettségit tenni.

Nagyon fontos, hogy a diák el tudja dönteni, hogyan osztja be az idejét. Szerintem hiba, hogy csak 12. második félévében lehet érettségizni. Az informatika és az idegen nyelvek jelentenek csak kivételt ezalól. Megalapozatlannak gondoljuk az előrehozott érettségi kivezetését, nincsen emögött szakmai érv. Az, ha a diák nem tudja beosztani az idejét az amiatt van, hogy túl sűrű lesz az időbeosztása 12.-ben.

Ezzel kapcsolatban nem lehet, hogy jó ellenérv az, hogy azok a diákok, akik előrehozott érettségit tesznek, elfelejtik, amit tanultak, mire a felsőoktatásba kerülnek?

Alapvetően a diákok elfelejtik a lexikális tudás nagy részét, amit középiskolában tanultak. Véleményem szerint egy nyár alatt ugyanannyit felejthet valaki, mint két év alatt. Ez a diáktól függ. Ha pedig történelemből érettségizik valaki például, vannak olyan szakterületek, ahol nincsen akkor jelentősége annak, hogy mindenre emlékezzen a középiskolás tananyagból. Ilyen péládul a jog és a közgazdaságtan.

A javaslataitok között szerepel az is, hogy ingyenes tankönyveket kapjanak a tanárok és a rászoruló diákok, erről tudnál mesélni egy kicsit?

Előfordul az is, hogy sem a diákok, sem a tanárok egyáltalán nem kapnak tankönyvet hónapokig a mostani központi tankönyvelosztás problémái miatt. Mi amúgy azt gondoljuk, hogy a tanárok könyveit mindenképpen az államnak kell megvennie. Sok esetben fontos számunkra a tanárok véleménye is. Közéleti vitát tartottunk Pokorni Zoltánnal, Szebedy Tassal és Trencsényi Lászlóval. Ez az alkalom is fontos volt számunkra, hogy megismerjük a pedagógusok és a szakértők véleményét a fontos kérdésekről. A tankönyvekről még annyit, hogy az ingynes tankönyvek legyenek ténylegesen ingyenesek, és ne kelljen visszavinni őket év végén. Ezen kívül az is fontos, hogy elektronikus formában legyenek elérhetőek a tankönyvek. Ennek anyagi okai is vannak: ha valaki nem tudja megvenni a tankönyveket, ez segítség lehet.

A szakképzéssel kapcsolatban milyen javaslataitok vannak?

A legfontosabb szempont az, hogy olyan tanulmányokat folytasson egy diák, amivel el tud helyezkedni a későbbiekben. Ehhez kapcsolódik, hogy jó eszközökkel dolgozhassanak a diákok, illetve megfelelő minőségű szakmai gyakorlaton vegyenek részt.

A heti öt tesióra sok suliban gondot okoz. Mi erről az álláspontotok?

A heti öt tesióra bevezetésekor sem gondolták át a döntéshozók ennek a következményeit. Nem tisztázták, lesz-e elég tesiterem, elég tanár. Meg kell teremteni az infrasuktúrát a tornaórán végzett munkához. Jó lenne, ha nem 4-5 osztály jutna egy tesiteremre, vagy például nem lenne elméleti tesióra egyes sulikban, ami biztosan nagyon érdekes, de nem biztos, hogy hasznos. A kötelező közösségi szolgálat is hasonló eset. Van ahol van lehetőség elvégezni az 50 órás kötelező közösségi szolgálatot, de sok iskolában erre nincs esély, így az érettségi rovására megy a szolgálat teljesítése. Alapvetően túl vannak terhelve a diákok, és ha még az 50 órás munkát is el kell végezni és meg kell szervezni, az nehezíti a helyzetet. Vannak iskolák, amelyek sajnos nem tudják biztosítani a szolgálat megszervezését, amely elvben az ő feladatuk. Ebben az EMMI-nek is van szerepe. Ha nem 50 órás lenne a szolgálat hanem 30, könnyebb lenne a teljesítést biztosítani.

A diákok mennyire vannak túlterhelve?

Nagy mennyiégű házit kapnak, négy óráig benn kell maradni az általános iskolában, és a fentebb említett közösségi szolgálat is terhet jelent. Nagyon nagy mennyiségű lexikális tudást kell elsajátítaniuk a diákoknak, amit nem tudnak majd használni későbbi élethelyzetekben, noha az alapműveltség megszerzésének fontosságát nem vonom kétségbe. Semmi hasznát nem látjuk például annak, hogy 4 történelem tankönyvet bemagol egy középiskolás. Nem lexikonokra van szükség a munkaerőpiacon. Ehelyett úgy kellene tanítani a különböző tantárgyakat, hogy az összefüggések felismerése és a problémamegoldás legyen a középpontban, mivel ezek a készségek készítenek föl valóban az életre.

Borítókép forrása: diakgyules.hu