Az Astoria a Mondoconra készülő, beöltözött tiniktől hemzseg, de vannak olyan fiatalok, akik április harmadik szombatját nem a jelmezfesztiválon, hanem az ELTE dísztermében töltik. Ők azok, akik bejutottak a Eötvös József országos középiskolai szónokversenyre.
Mikor megérkeztem az ELTE Bölcsészettudományi Karának épületébe, pár lány éppen arról beszélgetett a folyosón, vajon a fiúkhoz képest milyen hátrányokkal indulhatnak egy ilyen versengésben: egyikőjük amellett ével, hogy egy fiú, jó kiállással, mély hanggal hatalmas előnyökkel lép színpadra, míg a másik azt állítja, hogy simán lehetne téma az anyaság is, és akkor oda a határozott kiállás meg hangszín, mert a nőknél van a helyzeti előny. Egy a lényeg: izgulnak mind.
Dr. Boros Gábor dékánhelyettes úr megnyitóbeszédében elmondja, hogy nem feltétlen kell a bölcsésztudományok területén elhelyezkedni ahhoz, hogy kamatoztatni lehessen a szónoklás képességét: jogászként, orvosként, politikusként is jól jöhet, illetve nagy előny, ha valaki minden szituációban hitelesen tudja képviselni magát. Ezután a kísérő tanárok retorikaoktatási továbbképzésen vettek részt, melyet Dr. Major Hajnalka tanárnő tartott.
Azok a diákok, akik itt versengtek, már megnyerték az iskolai és a regionális fordulót is, tehát tényleg az ország legjobbjai mérték össze magukat. De a legjobbak is szoktak izgulni, épp ezért a szervezők ismerkedős játékokkal is készültek számukra, amíg bele nem kezdenek a beszédbe. Ez úgy tűnt, beválik, elég oldott hangulat alakult kint a felkészülőszobában.
A fiatalok között volt, aki beszédében és a zsűri megnyerése érdekében az előzetes tárgyi tudásra, volt, aki a hitelességre, és volt, aki a nyugodtságra alapozott. De miről is kellett beszélniük? „A képzelőerő fontosabb, mint a tudás.” Ezt az Albert Einstein idézetet kellett alátámasztaniuk vagy megcáfolniuk és egy pár perces előadásban meggyőzni az igazukról a zsűrit. Ahány versenyző, annyi megoldás, annyi kiállás.
„Ne csak beszéljünk, hanem mondjunk is valamit!” Nagy Csomor András szerint ez a legfontosabb ezen a versenyen és a hétköznapi kommunikációban is.
A versenyzők többségében érett gondolatokkal s további idézetekkel álltak a szakmai zsűri elé, aki végül mérlegelt, döntött és nyertesnek Bakucz Barnabást, a budapesti Eötvös József Gimnázium tanulóját választották, második helyen Forgács Milán, a szintén pesti Vörösmarty Mihály Gimnázium tanulója végzett, és a díjazottak között volt még Hajas Tamás Boldizsár, a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium képviselője.
Dr. Kiss Róbert Richard, a zsűri elnöke szerint az idei egy erős mezőny volt:
“Jó volt hallgatni a hatalmas ívű gondolatokat, a betépett majomtól egészen Madáchig. Természetesen az öltözet is számít: ha meg akarunk valakit győzni, fontos, hogy az illető hogy néz ki, mint mond, milyen a gesztusnyelve, mennyire szavahihető, stb. Nem biztos, hogy az érvelésben a logika fog győzedelmeskedni. Csak bíztatni tudom a fiatalokat arra, hogy próbálják ki magukat, mutassák meg, mennyire jó szónokok, amit hasznosíthatnak maguk érdekében és a társadalom érdekében is, hiszen biztosan sok közszereplő fog majd kikerülni innen.
