Laura, a kosaras lány önállóbb lett Amerikában – egy magyar lány tengerentúli kalandjai

Rovat

Megosztás

Folytatódnak Laura, a magyar lány kosaras kalandjai, aki tavaly augusztusban indult el hosszú útjára, hogy kosárlabda-ösztöndíját kihasználva megvalósítsa álmait. Ezúttal arról érdeklődtünk, hogy vajon hogyan telt az ünnepek utáni első hónap. 

Hogyan folytatódtak az edzések az ünnepek után? Hogy telt az első hónap? 

Egészen január közepéig nem volt tanítás, így szinte csak a két kosárcsapat (fiú és a lány) volt a kampuszon. Volt időnk edzeni, olykor napi kettőt is. Sokat pihentünk és különféle játékokat játszottunk, például wii-ztünk. A bajnokság azonban nem állt le, így már január 4-én pályára léptünk. Azóta is sokat meccselünk, hetente kettő, de van úgy, hogy három mérkőzésünk is van.

Már fél évnél is több ideje vagy Amerikában. Mennyit változtatott az életeden és mely területeket változtatta meg az életedben ez a fél év?

Céltudatosabb lettem. Jobban be tudom osztani az időmet. Rendszeresen mosok, takarítok, meg ilyenek. Néha még palacsintát is sütök a társaimnak, akiknek ez nagyon ízlik.

Mivel december óta van autóm is, így szabadabban tudok mozogni. Igaz a kocsi felelősséggel is jár, van miről gondoskodnom és aggódnom, ha kigyullad egy olyan lámpa a műszerfalon, amelyiknek nem kéne.

A tanulásban is megszoktam, hogy rengeteg az otthoni munka – olvasni, kutatni, projekteket írni. Megtanultam teljesen önállóan élni.

Hogy sikerült a szilveszteri játszmátok?

Idegenben voltunk, de simán nyertünk vagy 40 ponttal. Viszont nekem kellemetlen élményem van róla, mert az egyik zicceremnél csúnyán rálöktek a falra. Sajnos fejjel zuhantam neki. Nem is játszhattam tovább, mert agyrázkódást sejtettek. Visszatérve aztán rögtön kivizsgáltak. és egy kis pihenést rendeltek el. Ezek után sejthető, hogy milyen szilveszterem volt. Mondjuk úgy, hogy szolid. Szerencsére azért edzést nem kellett kihagynom.

FullSizeRender

Mennyire erősödött vagy éppen gyengült a honvágyad? Az idő előrehaladtával ez erősödik vagy gyengül? Mi lehet ennek az oka?

Honvágy mindig van, de inkább hullámokban tör rám. Szüleimmel is kevesebbet beszélünk. Ők talán ezt nehezebben élik meg, de tudom, hogy szeretem őket, és mindenben számíthatok rájuk.

Ha végeztél a cikkel, nézz bele legújabb epizódunkba!

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!

Kövess minket!

75,534RajongóLike
173,768KövetőKövess be
143,000KövetőKövess be
347,000FeliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb

Insta