Ezt nézed:  / 18+ / A magyar lakosság jelentős része csupán rossz szokásnak tartja a szerencsejáték-függőséget

A magyar lakosság jelentős része csupán rossz szokásnak tartja a szerencsejáték-függőséget

A Szerencsejáték Zrt. és az Ökumenikus Segélyszervezet friss kutatása szerint a megkérdezettek jelentős része csak rossz szokásként tekint a szerencsejáték-függőségre. Pedig az egyik legsúlyosabb szenvedélybetegség, az ebben szenvedők elszigetelődnek és egyedül szinte soha nem képesek kiutat találni.

A megkérdezettek jelentős része azt sem  tudta, hogy kihez kell fordulni akkor, ha ő maga, egy családtagja  vagy a környezetében valaki szerencsejáték-függővé válik.. A karitatív szervezet és a Szerencsejáték Zrt. 2012 óta működteti együtt a „Játék határokkal” elnevezésű programot, melynek idén újabb fontos szolgáltatással bővítették tevékenységi körét. Hét városban (Budapest, Miskolc, Debrecen, Szolnok, Orosháza, Sopron, Kaposvár) alakítottak ki olyan információs pontokat, amelyek hasznos információkat, támpontokat tudnak adni az érintetteknek és a családtagoknak a szerencsejáték-függőséggel kapcsolatban.

A „Játék határokkal” program tevékenységi körének bővítéséről egy sajtótájékoztatón számoltak be a szakemberek. Az öt évvel ezelőtt Debrecenben modellprogramként indult, „Játék határokkal” elnevezésű prevenciós és szemléletformáló program az elmúlt 2 évben további öt település tíz iskolájában jelent meg, s eddig összesen több mint ezer diákot ért el oktatási intézmények keretei között. Az elért fiatalok száma tovább nőtt a fesztiválokon és az egyéb fakultatív foglalkozásokon résztvevők bevonásával. A program olyan fiatalok ezreinek figyelmét hívta fel a szerencsejáték-függőség veszélyeire, akik ebben a tekintetben a társadalom legveszélyeztetettebb korosztályába tartoznak.

5+1 friss megállapítást emelt ki egy közelmúltban lezajlott kutatásból Tordy Zsuzsanna, a Szerencsejáték Zrt. sajtófőnöke. 1000 főt kérdeztek meg online módon, és a válaszokból kiderült, hogy

  1. A szerencsejáték–függőséget közepesen súlyos problémának látják a magyarok.

 

Sokan nincsenek azzal tisztában, hogy a szerencsejáték-függők túlnyomó többsége szakember segítsége nélkül képtelen lenne kilábalni problémájából.

 

  1. A válaszadók többsége (61%) jártasnak véli magát a szerencsejáték-függőség témájában.

 

Szinte mindenki tud valamit a szerencsejáték-függőségről, de sokan nem tudják, milyen sok idő, milyen sok munka, míg valaki a szerencsejáték-függőség kezelésének szakemberévé válik. A szerencsejáték-függőség egy igen összetett pszichiátriai kórkép, melyet különböző terápiák alkalmazásával gyógyítanak.

 

  1. Ugyanakkor, a hazai lakosság tájékozottságáról alkotott képet igencsak árnyalja az a tény, hogy a megkérdezettek majdnem fele még mindig inkább rossz szokásnak tartja ezt a függőséget, és nem komoly betegségnek.

 

Rossz szokásnak tartják sokan az alkoholizmust és a nikotinfüggőséget is. Ennek lehet oka a bagatellizálás, de természetesen a nem megfelelő tájékozottság is. Fontos, hogy az emberek megértsék, hogy eljusson hozzájuk, hogy a szerencsejáték-függőség egy komoly szenvedélybetegség.

 

  1. Ha a saját hozzátartozójuk válna függővé, a válaszadók elsöprő többsége, 87%-a igényelne szakértői segítségét.

 

Pozitív eredmény, hogy az emberek 87%-a kérne segítségetGyakran előfordul az is, hogy nyitott a szerencsejáték-függő családtag a segítségre, csakhogy a család nem tudja, hová, kihez fordulhat segítségért. Gyakori probléma az is, hogy maga az érintett visszautasítja a segítséget, mert nem tartja magát betegnek.

 

  1. De a segítség megtalálásához is segítség kell. Öt megkérdezettből négy válaszadó nem tudott említeni magától olyan személyt vagy szervezetet, ahova segítségért tudna fordulni.

 

Ez az eredmény is alátámasztja, hogy igenis szükség van az információs pontok felállítására, ahol az érintettek tájékozódni tudnak.

A +1 megállapítás pedig nyilvánvalóvá tette, hogy a tízből kilenc honfitársunk fontosnak tartja a témához kapcsolódó információs pontok felállítását.

A 2012-ben indult Játék határokkal program eddigi tapasztalatairól és az információs pontok működéséről Figeczki Tamás szakmai vezető, az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa számolt be. A szakember indoklása szerint azért volt szükség e modellprogram kialakítására, mert bár a kóros játékszenvedélyt az annak kezelésével foglalkozó szakemberek az addikciók körébe sorolják, ma Magyarországon a függőség alatt még mindig elsősorban az alkohol és drogfüggőséget értik. Míg ezen problémák kezelésére már egy széles körű szolgáltatást nyújtó intézményrendszer épült fel, addig a szerencsejáték függők számára csak nehezen érhető el speciális terápia.