Ezt nézed:  / Hírek / Suli / Magyarok a világ minden táján – Ibér-Amerika

Magyarok a világ minden táján – Ibér-Amerika

Aligha van olyan hely a világon, ahol mi, magyarok ne hagytuk volna ott a kéznyomunkat. Nem kivétel ez alól Latin-Amerika, Spanyolország és Portugália sem. Az ezeket összegyűjtő kormányzati szervek, műhelyek, iskolák és diákok cserélték ki élményeiket, tapasztalatukat és tudásukat Budapesten, a Parlament felsőházi termében.

Szinte Amerika felfedezésétől kezdve voltak magyarok a földrészen. Az elmúlt századok történelmi viharai csak gyarapították a számot, Dél-Amerika nemcsak menedék: lehetőség is volt a magyar emigránsok számára a Tűzföldtől a Rio Grandéig. Hozzájárulásuk a befogadó országok társadalmához messze túlmutat a magyar közösség szerény méretein. Ezzel a gondolattal indította nyitóbeszédét Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke.

A konferencián ott voltak az érintett országok közül Argentína, Brazília, Chile, Ecuador, Kuba, Mexikó, Paraguay, Peru, Portugália, Spanyolország, Uruguay és Venezuela képviselői is, többnyire Budapestre akkreditált nagykövetek. A kezdeményező, Bartos Mónika országgyűlési képviselő arról is gondoskodott, hogy magyar és latin-amerikai zene és ének kösse össze a résztvevőket, valamint Kányádi Sándor verse, a Dél keresztje alatt. Az előadók hazai középiskolások voltak, illetve egy chilei zenész, Rodrigo Contreras.

Latorcai János egymás után sorolta azokat a magyarokat, akik több latin-amerikai ország, vagy éppen Spanyolország és Portugália arculatának alakításában részt vettek.

Ilyen volt például Czecz János honvédtábornok, az argentin hadsereg kiemelkedő szervezője és első katonai akadémiájának megteremtője, ugyancsak Argentínában Bíró László, a golyóstoll oda települt feltalálója, Debály Ferenc, az uruguayi nemzeti himnusz szerzője, Bér János jezsuita professzor, aki földrengésbiztossá tette a limai katedrálist, vagy a magyar származású Juan Carlos Wasmosyt, a Vámosy család leszármazottját, aki Paraguay első szabadon választott civil elnöke volt. Ami pedig Ibériát illeti, az Árpád-háztól, Jolanda királynétól kezdve az 1755-ös lisszaboni földrengés utáni újjáépítést irányító Mardel károly építészen és Robert Capán keresztül a Puskás – Kocsis – Czibor hármasig vagy a fatimai üzenetet terjesztő Kondor Lajos atyáig sokan hagyták ott a kéznyomukat.

 

Bus Szilveszter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium déli nyitásért felelős államtitkára a többi között arról beszélt, hogy Latin-Amerika nekünk, magyaroknak távoli, egzotikus, de nem idegen világ: kulturális, vallási, történelmi tekintetben a szubkontinensek közül talán a legközelebbi hozzánk. A kormány figyelemmel kíséri az ottani magyar közösségek helyzetét és a kapcsolatok építésének eredményeivel, így például a kereskedelem, az export bővülésével újabb kéznyomokat kíván hagyni a térségben. A vízkezelés területén Magyarország Latin-Amerika-szerte elismert szakértelemmel rendelkezik, például magyar víztisztító berendezés látja el Peru egyik katasztrófa sújtotta települését, de az információtechnológiában, a várostervezésben és a fenntartható fejlődést célzó projektekben is sok a lehetőség. Az államtitkár szólt arról is, hogy Kolumbia és Peru közös nagykövetséget kíván nyitni Budapesten és kiemelte az oktatási, egyetemek közti egyezményeket is – hisz a konferencia résztvevői közül sokan ezek segítségével juthattak el spanyol és portugál nyelvterületre és fogadhatjuk mi tárt karokkal a Latin-Amerikából érkező fiatalokat.

Nem elég tehetségesnek lenni, magyarnak is kell lenni. Ezzel a Robert Capa-idézettel indította beszédét dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A magyarok a világ minden táján ott vannak és az elmúlt hét évben a kormány sokat tett az összefogásukért, az egységes magyar nemzetért a többi között az egyszerű honosítás bevezetésével, a magyar nemzet közjogi egységének megteremtésével – mondta. Mára elértük az 1 millió új állampolgárt, az ország felelősséget visel a külhoni magyarság iránt, ugrásszerűen megnövekedtek és rendszerszintűvé váltak a támogatások. A tematikus programok mellett szakmai és közösségi hálózatok jöttek létre a Kárpát-medencében és a diaszpórában egyaránt. A minap fogadták el azt a félmilliárdos csomagot, amely a többi között vasárnapi iskolák működtetését szolgálja, erre várják a pályázatokat. Mert a magyarság fennmaradásának külhonban az egyik legfontosabb feladata az identitás megőrzése.

Ezt több program is szolgálja – mondta el a Globoportnak az államtitkár. Ezeknek az a céljuk, hogy a magyarságot összekössék.

A Kőrösi Csoma Sándor program keretében 2013 óta állami ösztöndíjasok utaznak a Kárpát-medencéből hat, illetve kilenc hónapra  a diaszpórában működő magyar szervezetekhez segítőként, magyar nyelvet, néptáncot tanítani, magyar kultúrát felfrissíteni, a cserkészetben segíteni vagy szervező munkát folytatni: újságot írni, rádióban riporterkedni.

 

Latin-Amerikában van ilyen ösztöndíjas Brazíliában, Uruguayban, Chilében, korábban volt Venezuelában is. Olyan fiatalokat válogatnak ki, akik korábban már néptáncoltak vagy cserkészkedtek, tehát van tapasztalatuk.

Emellett működik még a Julianus program is: bárki, aki magyar emlékről tud a világban, egy interaktív honlapon, térkép segítségével be tudja jelölni azokat.

 

Érdekes emlékek vannak, mondja dr. Szilágyi Péter, például Buenos Airesben vagy Caracasban van magyar tér, Uruguayban Kossuth utca.  A héten indult el az a program, mellyel ezer, diaszpórában élő magyar fiatalt hoznak haza a Rákóczi Szövetség segítségével táborozni, februártól decemberig, tematikus táborokba,  Budapestre, vidékre, illetve egy-egy külhoni régióba. A Mikes Kelemen programmal pedig értéket hoznak haza a diaszpórából – könyvtári és levéltári hagyatékokat, amiket aztán itthon feldolgoznak.

A mostani konferencia célja az volt, hogy a résztvevők – köztük a spanyol, illetve portugál nyelvvel, Ibériával és Latin-Amerikával foglalkozó középiskolai és egyetemi műhelyek – összegyűjtsék azokat a magyar emlékeket, melyekről itthon már nem is tudunk, viszont a kinti magyarság, sőt a többségi nemzet is számon tartja őket. Ezeket osztották meg a fiatalok most a nagyközönséggel – mindegyik csapat egy-egy ibér-amerikai országot kutatott.

Írta: K. Ildikó

Fotó: B.Zsolt