Mi emberek a kifogások nagymesterei vagyunk. Sokszor próbáljuk szépíteni a helyzetet, elfogadhatóbb szemszögből megközelíteni a dolgokat. Kibúvókat keresünk és köntörfalazunk. Ez a megcsalásnál sincs másként. A “csak egy csók volt” és a “hidd el nem jelentett semmit” szófordulatok sem csak a brazil szappanoperákból lehetnek ismerősek. De igazából van különbség megcsalás és megcsalás között?
Emberiség szempontjából nincs. Ha megcsalunk valakit, megbántjuk, leromboljuk az önbizalmát és szinte az egész világát is. Ebből a szempontból nincs különbség az érzelmi és fizikai megcsalás között. Ha igazán szeretünk valakit, és boldogok vagyunk egy kapcsolatban, nincs szükségünk harmadik félre semmilyen szempontból. Ha úgy érezzük, valami hiányzik, lehet, hogy jobban tesszük, ha kilépünk a kapcsolatból, hiszen a megcsalás nem gyógyír. Hosszútávon nem segít megoldani a problémáinkat, és még bánatot is okozunk vele másoknak.
Ha érzelmileg vonzódunk valakihez, az már régen rossz, mintha az csupán fizikai vonzalom, ami természetes emberi ösztön. Hűséget fogadunk, nem vakságot, nem igaz?
Az érzelmi vonzalmat azonban bizonyára nehezebb leküzdeni, és oka is kapcsolatunkban keresendő. Szóval, ha valakire azt mondjuk: Hű! Na, őt biztosan nem dobnám ki az ágyamból, az még nem azt jelenti, hogy beengedném oda. Csupán elismerem, hogy egy genetikai csoda az illető.
Ha megcsaltál valakit, annak biztosan jó oka van. Ha igazán csak egy csók volt, és nem jelentett semmit, akkor sem változtat a tényen, hogy nem vagy kész egy komoly kapcsolatra, hiszen nem vagy képes betartani egy kapcsolat alap törvényét, hogy hűséges maradj a társadhoz.
