Ezt nézed:  / Divat/Életmód / Sport / A mozgás is lehet drog – az edzésfüggőség

A mozgás is lehet drog – az edzésfüggőség

A bomba testért és a kockákért meg kell szenvedni – az első sikerek és a mindenhonnan látott divatos testkép miatt azonban vannak, akik átesnek a ló túloldalára. A testmozgás könnyen droggá válhat, aminek előbb-utóbb több hátránya van, mint haszna.

Manapság, amikor az Instagram tele van edzéses fotókkal, fehérjeporokkal és kockahasakkal, nehéz nem tudomást venni róluk. Kár is tagadni – hiába a sok „fogadd el a tested” kampány, a szépen kidolgozott test mindig menő lesz, a jóganadrágban izzadós képek pedig arra sarkallnak, hogy irány a konditerem vagy a futópálya.

Azzal semmi baj nincs, ha valaki sokat edz – az elhivatottság és a jó edzésterv kifizetődik, és az áhított test is elérhető így. A mozgás során endorfin szabadul fel – ez pedig boldogságérzetet kelt; ráadásul istenien tud esni a tudat, hogy igen, tettem valamit a testemért!

Ki számít edzésfüggőnek?

Az edzésfüggést nem a fáradtság mértékében és a kockák számában kell keresni. Edzésfüggőnek az számít, aki teljes mértékben alárendeli az életét a testmozgásnak. Természetesen nem a hivatásos sportolókra kell ilyenkor gondolni, akik ennek szentelik életüket, és hivatásként űzik. Az edzésfüggők azok, akiken fokozatosan hatalmasodik el az edzés iránti túlzott vágy. Programjaikat lemondják, az elsődleges a testmozgás, a szociális életük elé helyezik az edzést. Ami ennél is fontosabb: nem tartanak mértéket.

Az edzésfüggés pontosan olyan elven működik, mint a többi addikció: egyre több és nagyobb adag kell valamiből. Az edzésfüggők általában túllépik az előre kitalált időkeretet, sokkal nagyobb terhelésnek teszik ki magukat. A sérülések és a fáradtság ellenére sem hagyják abba, folyamatosan azon pörgetik magukat, hogyan lehetne még egy kicsivel többet.

A kezdő futók jellemző problémája például, hogy amikor átlendülnek a holtponton, és már viszonylag rendszeresen járnak ki edzeni, akkor egyszer csak elkapja őket a gépszíj. Minden nap többet és többet akarnak futni (holott maximum heti 20%-os emelés az ideális), az adrenalin pedig el is hiteti velük, hogy minél jobban kell hajtani – aztán egy nap hirtelen nem tudnak lábra állni. Ezért tud nagyon káros az edzésfüggőség, mert ebben az esetben a test karbantartása átesik a ló túloldalára, és inkább árt majd, mint használ.

Az edzésfüggők ingerültté válnak, ha nem edzhetnek. Ha a testmozgás mellé még diétáznak is, akkor nem nehéz étkezési problémákat is begyűjteni mellé – bűntudata lesz az illetőnek, hogy nem mozogta le a bevitt kalóriát. A kevés étkezés és a túlzott testmozgás pedig nagy ellensége a testnek: nem hiába szoktak az edzésfüggők arra panaszkodni, hogy sokszor elájulnak edzés után.

Mit lehet tenni ellene?

Ahogy a többi függőség esetében, itt is a felismerés a kulcsmomentum. Az edzésfüggőnek tudatosítania kell, hogy nem jó, amit csinál, és akarnia kell változtatni. Mivel a függőségeknek legtöbbször pszichológiai mozgatórugói vannak – testképzavar, túlzott stressz, megfelelési kényszer -, nem árt szakemberrel beszélni, és a háttérben meghúzódó problémákat egy terápián kibeszélni.

(képek: Giphy, Pinterest)

A mozgás is lehet drog - az edzésfüggőség
Érezted már azt, hogy túlzásba viszed a sportolást?