Az 1919-es trianoni békeszerződést követően Magyarország több mint kétharmadát elcsatolták, köztük Erdélyt is. Így lett a magyar szomszédja magyar. De minden évben van egy nap, amikor fél millió erdélyi és anyaországi együtt ünnepel…
Magyarabb a magyarnál
Romániában a magyarokat mindig nagy vendégszeretettel várják elszakított hontársaik. Nagyon erős a nemzettudatuk, ami leginkább az ünnepeken mutatkozik meg. Március 15-én például hatalmas tömeg gyűlik össze. Ilyenkor huszárfelvonulás színesíti a programot. A székely himnusz mellett a magyarokét is kötelező elénekelniük.
Szokásaikról röviden: ételkülönlegességük a csomborral ízesített töltött káposzta, a puliszka, és ne feledjük a kürtős kalácsot sem! Ennek ellenére nagyítóval sem találni egy kövér székelyt sem. Titkuk az egészséges életmód, a hegyi levegő és a fizikai munka.
Petőfi szent és sérthetetlen
Kiss Róbert Richard, a 169 országban járt újságíró Erdélyben is többször megfordult már. Az Infórádión hallható műsorában, a Világszámban beszélt a székelyekről, egy személyes élményére emlékezve:
„ Egy humorista Petőfit rappelt. Előadása után egy kisfiú így szólt:>> Nem szabad Petőfit gúnyolni.<< Persze a humorista nem a költőt, hanem az amerikai rappereket parodizálta. Megható jelenet volt. A székelyudvarhelyi Küküllőszállón pedig – ahol híres magyarok szobrai vannak – a gyerekek néha fagyipénz fejében elmondják, ki kiért fontos.”
Kiss Róbert Richard egyébként a napokban jelentetett meg egy könyvet arról, hogyan látnak minket más nemzetek. Sokan élnek abban a hitben, hogy a románok utálják a magyarokat ( egy felmérés szerint másodikak vagyunk a kiketutálaromán-listán az oroszok mögött), de ez nem fedi a valóságot. Konfliktus csak azokon a településeken fordul elő, ahol fele-fele arányban él magyar és román. Gyakori például, hogy a táblák nevét átfestik. Szerencsére ahol a magyarok van többségben ( mint Gyergyószentmiklós), ott nem történik ilyen.
Légy egy székely szerelmese!
Te is megismerheted közelebbről az erdélyi magyarokat. Minden év pünkösdjekor két vonat indul Székelyföldre – a cél a csíksomlyói búcsú.
A Székely Gyors és a Csíksomlyói Expressz nyolc éve kezdett üzemelni. Kezdetben 400, ma 1100 zarándokot szállít ide. Ezek után nem meglepő, hogy a 16 szerelvény majd’ fél kilométer hosszú! A Kárpáteurópa Utazási Iroda vezetője, Petrus György elmondása szerint egyre többen kelnek útra a több, mint 700 kilométer távolság ellenére. A vonatút 48 óra, mégis fantasztikus élmény. A vonat több városban is megáll – Nagyvárad, Kolozsvár és székelyföldi települések – ahol ünnepélyes fogadtatásban részesülnek az utasok. Megható látvány lehet látni a sok zászlót lobogtató székely embert. Ilyenkor még a fiatalok is népviseletbe bújnak.
A szállást a helyiek biztosítják. Néha – mint a mesében – utas és vendéglátó közt szerelmek szövődnek.
Néhány jó tanács
Ha kedvet kaptál a búcsúhoz, nem árt bekészítened egy meleg pulóvert. Igaz, az utóbbi három évben napsütés várta a zarándokokat, de az erdélyi reggeleken és éjszakákon vacogott az utasok foga.
Azoknak, akik egyedül kelnek útra és nem a vonaton ülve, bizony fel kell kötniük a nadrágot: nehéz lesz ugyanis olyan szállást találniuk, ahol még van kiadó szoba. Erre az esetre felkereshetik a gyimesbükkösi búcsút, ahol nem félmilliós, hanem csupán 50-60 ezres a tömeg.
Minden nap pálinkanap
Ha a leírtak nem hatottak meg eléggé (nagy hiba!), mondunk még valamit: a székelyek az étkezéseket pálinkával indítják. Lefogadjuk, máris veszed a sátorfádat és meg sem állsz Erdélyig! Nem árt tudni: nemzeti italuk, a székely szilvapálinka 60 fokos, míg a székely köményes „csak” 40. Erre inni kell!
A Világszám péntekenként 19 órától és szombatonként 10-től téged is egy új vidékre kalauzol.
Fotók forrása: csedoa.blogspot.hu
