Ezentúl csak örök harag?
Liza örömmámorban úszva újságolta legjobb barátjának, Krisznek: „Felvettek a BME-re!” A várt hatás azonban elmaradt. A fiú nem tudta visszatartani csalódottságát: „Gratulálok, engem viszont nem.”
Ha őt felvették, de téged nem
Amilyen nagy lelkesedés, ha valaki felvételt nyert az egyetemre, olyan nagy szomorúság, ha nem. S ha a legjobb barát viszont ősztől már megkezdheti tanulmányait a megjelölt intézményhez, a bánathoz bosszúság is társul:”Neki bezzeg sikerült…”
A lelke mélyén persze az illető érzi, alaptalan a féltékenysége. Barátja, ez esetben Liza megküzdött érte, hogy felvegyék, s Krisznek nem lett volna attól jobb, ha a lány is ugyanabba a helyzetbe kerül, mint ő. Nyilvánvalóan nehéz mosolyognia, viszont elvenni más örömét sem illő. Legközelebb neki is sikerülni fog – csak meg kell próbálnia.
A következő évben ismét beadhatja a jelentkezését, addig pedig tapasztalatot szerezhet más területeken, vagy nyelvvizsga, tanulmányi versenyek által növelheti a bekerüléshez szükséges pontjai számát.
Ha téged felvettek,de őt nem
Az eset fordítottja igencsak kínos. A közös ünneplés kizárva- mégis hogyan fog a boldog Liza ezentúl Krisz szemébe nézni? Szégyenkeznie nincs oka, ehelyett a bátorítás a feladata.
„De hiszen Krisz is ugyanarra az egyetemre jelentkezett…!” Annál jobb! Így legalább első kézből kaphat információt az iskoláról, ha pedig a megjelölt szak is megegyezik, az egy lépéssel előrébb járó Liza nagy segítséget fog majd neki nyújtani, amikor órai jegyzeteit kölcsönadja.
Ha a baráti szál erős, nem szakíthatja szét egy ilyen szituáció.
Szerző: Fekete Fanni
(Fotók:weheartit)
