Mindig sárgulsz az irigységtől, ha megpillantod a tévé képernyőjén a sorozatok gazdag üzletembereit? Hidd el, nem is olyan bonyolult vállalkozónak állni. Dr Kiss Róbert Richard az ELTE-n tartott előadást a témában.
Habár a diákok hajlamosak az előadásokat ellógni, az egyetem 428-as terme megtelt kíváncsi diákokkal. Dr Kiss Róbert Richard, az ELTE és a Corvinus oktatója állt a pódiumra, aki a médiavállalkozásról beszélt. Elsőre talán túl távolinak tűnik ez a munka, pedig ha elvégezted a középiskolát, neked is el kell kezdened gondolkodni rajta, hogyan tovább. S ki tudja, lehet pont indítasz egy vállalkozást! Ez esetben érdemes megfogadnod a Prima Primissima-díjas újságíró tanácsait.
Az első lépések
Aki felcsap vállalkozónak, annak nagyon rátermettnek és ötletesnek kell lennie. Olyan termékre érdemes ugyanis beruházni, amire hatalmas igénye van a társadalomnak. Jópár éve ilyenek voltak az első mobiltelefonok, amik nagy bevételt hoztak a gyártóknak. Gondold végig mi az, ami hiányzik az emberek életéből és te meg tudnád nekik teremteni. Utána végezz piackutatást! Ha például könyvkiadót alapítanál, mérd fel, mit olvasnak leggyakrabban! S feltétlenül tartsd szemmel a konkurens cégeket! Ezek után már nem lesz megállás!
A médiavállalkozás két alapszabálya
1. Ha valami jól működik, azt kell csinálni megállás nélkül.
2. A meglévő ügyfeleknél nincs nagyobb kincs. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy újakat keresnek ahelyett, hogy a meglévőknek örülnének, és megbecsülnék azokat. Hasznos kapcsolatokra tehetsz szert egy ügyfélen keresztül.
Money, money, money…
A vállalkozások legfőbb célja a profitszerzés. Mesés gazdagságra tehetsz szert, de ne felejtsd el: egy vállalkozás kiadásokkal is jár. Már az alapításnak is vannak költségei, aztán a könyvelő munkáját kell honorálni. Ezek megkerülhetetlenek. Pénzbe kerül a bankszámlaszám, illetve az iroda fenntartása is. És ott vannak az esetleges munkavállalók is, akiket felveszel.
Fontosak a támogatók
Nagy öröm, ha találsz olyat, aki megveszi az általad forgalmazott termékeket. Ezzel a személlyel szerződést köthetsz. Akár hiszed, akár nem, te is minden áldott nap kötsz szerződéseket, 20-30-at is! Például, amikor veszel egy kávét az automatából. Ez esetben a kávékészítő céggel kötöd meg. Ha a gép elnyeli a bedobott százasodat, akkor az szerződésszegésnek minősül.
De a te vállalkozásod is túljárhat a másik fél eszén, ráadásul legálisan. Példával élve: a Réka nevű könyvkiadóhoz betelefonálnak. Megérdeklődik, mennyibe kerül egy könyv. Azt a választ kapják, hogy 1000 forint, de a helyszínen már 5000 forintos ár fogadja őket. De mivel a telefonban már elfogadta az ajánlatot, ezért nem panaszkodhat a változtatás miatt.
Ha valakivel már megbeszélted, hogy neki adod el a terméket, később nem adhatod el másnak. Ezt ajánlati kötöttségnek nevezik.
Ha valami másba kezdenél
Amennyiben megszüntetnéd a vállalkozásodat, eladhatod valakinek. De az is előfordulhat, hogy valaki más szünteti meg helyetted. Ezt felszámolásnak nevezik, ami a leggyakoribb formája a megszüntetéseknek. Ilyenkor egy felszámolóbiztos kerül a vállalat élére, aki dönt annak további sorsáról.
Egy igazi sikersztori
A hallgatók motiválásaképp Kiss Róbert Richard elmesélte saját vállalkozásának történetét. Rengeteg országban járt már, ahol igen különleges szállodákkal találkozott. Eszébe jutott, hogy könyvet ír róluk, hiszen korábban senki sem gyűjtötte össze őket, s hamarosan megszületett ‘A világ legszebb szállodái’. Rövid idő alatt tízezer példány kelt el belőle, tehát hatalmas sikert aratott az olvasók körében. A könyv azóta öt kötetesre bővült, s már Amerikában is forgalmazzák.
Az előadás végén a diákok bátran kérdezhettek Kiss Róbert Richardtól, s többen éltek is ezzel a lehetőséggel. Csak nem leendő vállalkozók?
Szerző: Fekete Fanni
(Fotók: Fekete Fanni)
