Ti, hogy látjátok, milyen lehetőségek várnak titeket Magyarországon tanulás, és munka szempontjából? Egyesek élből a határon túlra veszik az irányt, míg mások szívesebben maradnak itthon, annak ellenére, hogy valójában ők sem mindig elégedettek a jelenlegi helyzettel. – A Középsuli az Educatio kiállításon ennek is utána járt.
Az idei Educatio kiállítson ismét felállították standjaikat a külföldi felsőoktatási intézmények is.
Kovács Márton, a Study Guide dániai Regionális vezetője, valamint az európai felsőoktatás szakértője is azt tapasztalja, hogy egyre többen választanak külföldi felsőoktatási intézményt a diákok.
„A legnagyobb „bumm” akkor volt, amikor 2 évvel ezelőtt diáktüntetések voltak Budapesten. A legnagyobb számot értük el akkor, de most is egyre többen mennek kifelé, miután mára a vékonyabb pénztárcával rendelkező embereknek is elérhetővé vált a külföldi felsőoktatás.”
A célpontok olykor különböznek, de nagy átlagban vannak országok, ahová kifejezetten szeretnek kiutazni a magyar tanulók, hogy továbbfejleszthessék tudásukat.
„A legelső célpont Dánia, majd azt követi az Egyesült Királyság, a harmadik helyen pedig Hollandia áll. Dánia általában azzal szokta megnyerni magának a diákokat, hogy teljesen ingyenes a felsőoktatás, illetve nagyon komoly állami támogatások járnak az ott lévő diákoknak. Tehát akár 200 – 300 ezer forintot is megszerezhet magának az ember a fizetésén felül, mindezt állami úton, amiért csupán annyit kell tenni, hogy heti 10 órát kell vállalnia az illetőnek. Hasonló, bár kevésbé kedvező konstrukciójú támogatás Hollandiában is elérhető. Az Egyesül Királyságban pedig nagyon biztonságos konstrukciójú diákhitel áll a tanulók rendelkezésére, amit csak akkor kell visszafizetniük, ha valóban használható az a tudás, amit ott megszereztek és ezzel jelentősebb pénzbevételhez is jutnak.“
https://www.youtube.com/watch?v=w5kQ6XBVuak&feature=youtu.be
Gyakran mondogatják az emberek, hogy Magyarországon nincs elég lehetőség a tanulni és dolgozni vágyó embereknek. Kovács Márton ezt inkább úgy mondaná, hogy lehetőség az van, csak nem mindegy, hogy milyen.
„A magyarok legtöbbje azért utazik ki külföldre, mert úgy érzi, hogy a befektetett energia és pénz, amit itthon ebbe beleölnek, az nem fog megtérülni soha. Ez a legfőbb indoka azoknak a diákoknak, akiket megkérdezünk arról, hogy miért szeretnének kimenni külföldre tanulni. Nem mindegy az, hogy, ha valaki felveszi a diákhitelét, annak azt élete végégig fizetnie kell, mert nem lesz olyan fizetése, amiből ki tudná azt rendesen termelni. Kimegy külföldre, és onnantól fogva, hogy a kezdeti nehézségeken átlendült, ki van kövezve az út ahhoz, hogy egy normális életet éljen, és normális anyagi kereteket tudjon magának és a családjának megteremteni.”
A külföldi országokban munkalehetőségek terén is kevésbé szoktak panaszkodni a kiutazó magyarok.
„Elsősorban én azt vettem észre, hogy a vállalkozókat nagyon támogatják, ami például Magyarországon egyáltalán nincs meg, vagy csak nyomokban fedezhető fel. Külföldön nagyon lelkesen támogatják a startupokat és a fiatal pályakezdő vállalkozókat. Dániában van pályakezdő biztosítás is, ami annyit jelent, hogy megszerzése után a friss munkavállalókat havonta, egy szimpatikus összeggel támogatja a szakszervezet, amíg munkát nem talál, maximum két évig. Ebből az összegből könnyen lehet akár magánvállalkozásba is kezdeni. Angliában pedig a friss diplomásoknak nagyjából a 90%-a két hónapon belül már talál magának állást.“
Egyesekkel az is előfordul, hogy annyira megtetszik nekik a kinti lét, hogy ott is maradnak. Persze ellenpélda megesik olyankor, amikor valakinek nem úgy jönnek össze a dolgok, ahogyan azt tervezte, vagy éppenséggel honvágya van.
„Az Egyesült Királyságba gyakran költöznek ki a magyarok, akár hosszabb időre is. Dániából, annak ellenére, hogy 3 évig ingyenesen tanulhatnak és nyelvvizsgát is állami támogatottsággal szerezhetnek maguknak, általában tovább szoktak menni. Ez szerintem a nyelvi nehézségek miatt van, hiszen nem sokan beszélnek dánul. Az is elő szokott fordulni, hogy hazajönnek és nem maradnak kint külföldön. Legtöbbször pozitív tapasztalatokkal érkeznek vissza Dániából. Évente körülbelül 100-150 kiérkező diák közül, egy-két emberről tudunk, akik hazajönnek, de az ő esetükben is inkább általában az akarat hiánya a probléma.”
Csík Gergely, a Central-European Institution of English and American Studies, Business Managament tanszékvezetője is azt tapasztalja, hogy egyre többen nyitnak külföld felé, legyen szó oktatásról, vagy éppen munkáról.
„Nagyon sokan szeretnének külföld felé menni, de az a baj, hogy ezt kevesen gondolják át. Általában dolgozni szeretnének kimenni, mert akkor ott jobban boldogulnak, de ez csak részben igaz. Az, aki úgy tud kimenni, hogy van már valamilyen végzettsége, annak általában könnyebb elhelyezkednie.”
A hazai és a külföldi lehetőségeket tekintve a következőket mondta:
„Mások a lehetőségek én inkább azt mondom. Angliában az a tapasztalat, hogy jóval többet kell dolgozni, viszont megvan az eredménye. Tehát példaként, ha egy pár kimegy dolgozni Angliába úgy, hogy van valamilyen angol jellegű végzettsége, akkor általában 3-4 év alatt elérik azt, miután hazatérnek, hogy képesek venni egy átlagos méretű lakást, és esetleg még egy autót is hozzá. Ez nagyon nagy álom lehet sokaknak Magyarországon, de mindezért keményen meg kell dolgozni, viszont ennek legalább van eredménye.”
Persze az sem mindegy, hogy milyen tapasztalatokkal érkeznek haza a magyarok. Vannak, akik szívesen kiköltöznének, míg mások olykor hatalmasat csalódnak a határon túli életben, annak ellenére, hogy milyen pozitív élménybeszámolókat hallhatnak néha.
„Ha valaki tanulni megy ki, akkor általában pozitív élményekkel tér haza, mert az mondja, hogy nagyon más a rendszer, sokkal elfogadóbb. Azonban, aki nem megfelelő előkészítéssel megy ki, annak általában rosszabb tapasztalatai szoktak lenni.”
Békési Nóra, a Dániai továbbtanulás szervezet, project menedzsere és tanulmányi tanácsadójának is az az észrevétele, hogy egyre többen választják a külföldi oktatást.
„Évekkel ezelőtt, főként csak a főváros környéke nyitott külföld felé, most viszont, ami érdekes, hogy kelet Magyarország még inkább. Tehát egyre több a vidéki város ahonnan rengeteg jelentkezőnk van.”
„A nemzetközi lehetőségek mindenképpen sokkal jobbak Dániában vagy Hollandiában. Nagyon sok ösztöndíjprogram segítségével lehet kijutni más európai országba, ahol akár féléveket, éveket lehet tanulni és gyakorlatozni. Sokkal könnyebben el lehet indulni, és jóval több lehetőség van, mint itthon.”
A dán és holland oktatás, mint ahogyan azt Kovács Márton is említette, valóban egészen máshogy épül fel, mint a magyar oktatási rendszer.
„Dániában az oktatás teljesen tandíjmentes, ami már startból egy nagyon nagy előny. Hollandiában is csak egy csökkentett tandíjjal kell számolni. A képzések mind olyan jellegűek, hogy bárki, aki egy diplomát megszerez, annak azt is megtanítják, hogy hogyan adja el magát, hogyan értékesítse a tudását, amit megszerzett.”
Békési Nóra elmondása szerint, még az elhelyezkedés is jóval egyszerűbb Dániában.
„Ha valaki Dániában szeretne maradni, akkor azt mondom, hogy nem nehéz elhelyezkedni, mivel azokat a képzéseket hirdetik meg tandíjmentesen, amelyekben hiány van a gazdasági piacon. Tehát ott mindenképpen több lehetőség van, viszont hazatérve jobban értékelik a külföldi diplomát.”
„Évente körülbelül 100 diák megy ki általunk Dániába. Eddig egy olyan tanulóval találkoztam, akinek negatív tapasztalata volt, viszont neki azért, mert hiányzott az anyukája, úgyhogy ő haza is költözött nagyon hamar.”
Fotó:
gfglmaggie.files.wordpress.com
