Legtöbbünk szülei igen sokat agyaltak azon, hogy vajon hogyan nevezzenek minket. Sokuk nem is tudta, mennyire meghatározták a névválasztással életünket. Egy rosszul választott, furcsa és ritka névvel akár egy hosszan tartó megaláztatásnak, csúfolódásnak tehetnek ki minket, míg más szülők ismert és elismert emberek nevével ruháznak fel, mellyel óriási terhet, a megfelelés kényszerét adják kezünkbe útravalónak.
Több pszichológiai kísérlet is bizonyította, hogy a névválasztás mennyire meghatározza személyiségünket, mert a nevünk identitásunk fontos része. A zsidó hagyomány szerint például a név kapcsolja össze az embert lelkével, vagyis a néven át áramlik a testbe az életerő. A törököknél és a kazakoknál gyakori szokás volt, hogy olyan nevet adtak csemetéiknek, amivel meghatározták a gyermek sorsának irányát.
A választott név lehet egy ősnek a neve is, aminek az átörökítés, az emlék megőrzése, és a tisztelet kimutatása lehet az oka. Régebben nálunk is gyakran fordult elő, és a mai napig előfordul, hogy a kicsiket a szülőkről, vagy a nagyszülőkről nevezik el.
Ausztráliában a bennszülöttek minden családban ugyanúgy nevezik el gyerekeiket: az elsőszülött fiút Pirinek, az elsőszülött lányt Kartanyénak, a másodszülötteket Varninak illetve Varrunyának, a következőket Kunninak illetve Kuntának. Ezeknek a jelentése az, hogy „Első”, „Második”, „Harmadik”, hímnemben és nőnemben. Ez a példa azért is fontos, mert rávilágít arra, hogy nem mindenhol van akkora jelentősége az egyedi névnek, mint nálunk, a nyugati kultúrában.
Érdekesség még, ha a hivatalban, az orvosi rendelőben, vagy akár a szépségszalonban a keresztnevünkön szólítanak minket, sokkal jobban szeretünk az adott helyre menni, barátságosabbak, nyitottabbak leszünk ott, mivel egyedi megkülönböztetésünk bizalmat és szimpátiát kelt bennünk.
Elgondolkodtató történetet olvashatunk a névválasztásról a Publicer.hu oldalon, melyet Szalai Zsófia Anna publikált. Olvassátok el ti is!
Foto: sunilparam.com, textimages.us, christinedwyer.com
