Tudjuk, hogy a nyelvtanulás fontos kérdés – sokszor probléma is – a diákok életében, de manapság bizony egyre fontosabb a nyelvismeret. Az sem árt, ha olykor olyan nyelvek elsajátításába kezdesz, ami nem tartozik a leggyakrabban választott nyelvek közé. Sok szempontból érdemes ma már ázsiai nyelveket, kínait és japánt tanulni.
Azt gondolom ti is vágjátok, hogy az ázsiai fejlett gazdaságok, mint Kína és Japán jelentős mértékben befolyásolják a világpiacot. Japán a kutatók becslése szerint 15 évvel jár a nyugat előtt a fejlődésben, napjaink egyik legmodernebb országáról beszélünk. Jelenleg Magyarországon is számos japán cég működik, termékeiket, és annak kiválóságát mindenki jól ismeri. Ezek után kérdés, hogy miért lehet hasznos japánul tanulni? Talán igen, ezért mondok 5 jó okot, hogy miért vágj bele. Persze, ha imádod a németet az sem baj, de hátha.
1. Mert normális vagy
Aki el kezd japánul tanulni, elsőként ezt a kérdést szegezik majd neki: normális vagy? Ezzel ne foglalkozz, mert a kérdező valószínűleg nem tudja, hogy milyen befolyása van Japánnak a világban. A legtöbb cucc, amit nap, mint nap használtok, Japánból származik. Igen, meglepő módon még azok is, amikre az van írva: „Made in China”. Ez a felirat ugyanis nem csak az olcsó hamisítványok védjegye, hanem a kiváló minőségű japán termékek végső gyártásának helyszínére utal. Ez azt jelenti, hogy az adott japán cég elküldi termékének alkatrészeit Kínába, ahol összerakják azt, majd onnan megy tovább a világ összes országába. A „Made in China” felirat tehát nem mindig negatív minőségi jelző. A kínai gyárban dolgozók pedig azt sem tudják, mi van az alkatrészekben, annak ugyanis minden eleme titkos. Japán félti technológiáját, ezért minden hibás alkatrészt Japánba kell visszaküldeni Kínából, ott lecsekkolják, és cserélik ha kell. Persze van, ahol már csak robotok dolgoznak. Ha te tehát japánul tanulsz, az egyetlen leszel a baráti körödből, aki minden japán termék használati utasítását érteni fogja. Haha. Viccen kívül: lehet, hogy nem tartanak normálisnak, de te biztos lehetsz benne, hogy minden szempontból megéri tanulni a nyelvet, ugyanis Magyarországon nagyon kevesen vannak, akik jól ismerik azt. Tudom, sok az animés, aki elkezdi, de igazán jól kevesen tudnak.
Képzeld el, hogy elmész egy állásinterjúra. Mindenkinél alapkövetelmény az angol, és persze mindig lesz valaki más, aki sokkal jobban fog tudni angolul, mint te. Stréberek. Lehet, lesznek olyanok is, akik emellett tudnak kicsit németül, olaszul, vagy spanyolul. Tök jó. De őszintén, szerinted hányan lesznek, akik el fogják tudni mondani magukról, hogy tudnak japánul? Kevesen. És lehet, hogy épp olyat keresnek, aki japán gyártókkal, beszállítókkal stb. tart kapcsolatot. Ne feledd: egyre több japán étterem nyílik Budapesten, mert hódít a sushi. Oda is kell ember.
2. Mert szép
Sajnos az agresszív japán filmek, és második világháborús sztereoptípiák miatt a japánt sokan a némethez hasonló katonás nyelvnek gondolják, hacsak nem keverik a kínaival. Nem, a japán nem a kínai piacon halott furcsa hanglejtésű nyelv, nincs benne semmi furcsa hang, és minden szavát tökéletes könnyedséggel ki lehet ejteni. Hangkészletükben ugyanis kevesebb hang van, mint a magyarban. Például míg nálunk az ABC-ben 14 magánhangzót jelölünk, a japánban 5-öt. Ezen kívül, ha valaki hallott már szép japán szöveget, akkor rájön, hogy gyönyörű csengése lehet. Persze ez attól is függ, kinek mi tetszik.
3. Mert nem is nehéz
Sokan azért félnek belekezdeni egy ázsiai nyelv tanulásába, mert a sok idegen jel miatt nehéznek gondolják. Megnyugtatlak, ez nem igaz. Nem nehezebb, mint bármilyen más tárgyat tanulni. Egy trükkje van: érdekeljen. Mindenkinek az a tárgy megy jól, ami érdekli, vagy tetszik neki. Ha tetszik, akkor meg tök mindegy nehéz e vagy sem, nem igaz? Ezen kívül a japán nyelv sokban hasonlít a magyarra. Például: „Rozi a boltba megy”. A mondat japánul szórendben ugyanígy fog kinézni. Sőt, a japán nyelv ugyanúgy az agglutináló nyelvek közé tartozik, mint a magyar, vagyis toldalékoló. Egyszerű szabályok alapján alkalmazható toldalékolási formákat fogsz tanulni, amik következetesek.
A japán nyelv sem volt mindig ilyen egyszerű. Az 50-es években volt egy nagy nyelvreform, amikor rendszerbe foglalták a japán nyelvet, annak használatát és tanítását. A korábban használatos nyelvet azóta klasszikus japán nyelvnek nevezik, ami a japánoknak ugyanolyan nehéz, mint bármely külföldinek. A ma használatos modern japán nyelv már következetesen lett felépítve, így a toldalékolás még a magyarnál is sokkal rendszerezettebb, követhetőbb, egyszerűbb.
A japánban nyelvnek viszonylag kevés nyelvjárása van, tehát a standard japán nyelvet a legtöbb helyen alkalmazni tudod. Kínában ezzel szemben például hét nagyobb nyelvjárás van, amik nem is nyelvjárások, sokkal inkább különálló nyelvek. Az északon élő kínaiak például nem értik délen élő honfitársaikat. Simán előfordulhat hasonló Indiában is, ahol közel 1500 nyelvjárás van. Japánban a nyelvtanulás, a nyelvvizsga mindig jól behatárolt, egységes „építmény”.
4. Mert tanít
Beszéltünk már a nyelv szépségéről, és akit eddig nem győztem meg erről, akkor mesélek a dolog másik oldaláról: a belső szépségről. A japán nyelvnek ugyanis belső szépsége van, vagyis annak mélyén valódi kulturális érték rejlik. Ez azt jelenti, hogy a nyelvtanulás során nem csak egy nyelvet lehet elsajátítani, hanem kiválóan meg lehet ismerni egy kultúrát, ami megtanít minket egy nagyon fontos dologra: a nyitottságra, és arra, hogy egyszerű hétköznapi dolgokat bizony lehet máshogyan szemlélni. A kultúra olyan mélyen áthatja a nyelvet, hogy nem lehet elmenni annak csodálata mellett. Erre mondok két példát is. Az egyik például az írásjegyek megértése vonatkozik. Minden egyes kínai nyelvből átvett úgynevezett fogalomjelölő írásjegy valamikor egy képből alakult. Ilyen értelemben amit leírunk, jelentéssel bír, aminek története van.
A tűz írásjegye például a képen látható módon alakult ki. A bonyolultabb írásjegyek is hasonló módon épülnek fel, vagyis mindig tudod, mit miért úgy írunk. Hmm…elgondolkodtató, igaz?
Nézzünk még egy példát. A japánok a „kell (valamit csinálni)” nyelvtant valahogy így használják:
Magyar: Iskolába kell mennem.
Japán: Ha nem megyek el az iskolába, akkor (nem fog menni, nem lesz semmi, rossz lesz).
Annak, ha valamilyen szükségszerű dolgot nem teszünk meg, ilyen értelemben negatív következménye lesz, vagyis meg kell tenni. A japánban nem mondják, hogy KELL. Azt mondják, ha nem így teszek, akkor baj lesz. Egy egyszerű hétköznapi jelenség is mást jelenthet, ha japánul mondjuk.
Ha egy tanár azt mondja neked: azért jársz iskolába, mert kell, gondold azt: talán azért járok iskolába, mert ha nem teszem, nem fog menni semmi, nem lesz belőlem semmi, vagy nagyon rossz lesz nekem később. Bár ez még így is egy nagy közhely, de érthető a másik nézőpont, másfajta motiváció.
Ezen kívül persze megismerheted a japán szokásokat, gondolkodásmódot és mindent, ami érdekes lehet ebben a távol-keleti világban, ahol a modern és tradíció harmóniában él együtt egymással, de persze egy kis őrület sem hiányozhat.
5. Mert lehet japán csajod/pasid és egyéb előnyök
Igen, ez is lehet egy szempont, ugyanis az ázsiai pasik/csajok egyre népszerűbbek. Ha találkozol egy kedves japán idegennel, sokkal egyszerűbb lesz a saját anyanyelvén megszólítanod. Egy japán étteremben simán menőzhetsz azzal, hogy te jobban tudod, mit hogy hívnak, mit is kell mondani, mint a pincér. Meg tudod rendelni a legjobb japán oldalakról azokat a cuccokat, amiket máshol sehol a világon nem lehet kapni. Nézhetsz animét felirat nélkül. Megismerhetsz egy új zenei világot, ha már unod a rádiót. Nyerhetsz jól fizető ösztöndíjakat japán középiskolákba és egyetemekre. Ha tanítani akarsz, nem lesz nagy konkurenciád.
És talán ami a legfontosabb: király leszel!
