Második himnuszunkként ismert költemény, a Szózat. Egyetlen magyar ember számára sem ismeretlen. Azt hisszük, mindent tudunk róla. Vagy mégsem? Íme néhány érdekesség a haza verséről, a Szózatról.
1. Sokáig nem tudták eldönteni az “okosok”, hogy a Szózat, vagy a Himnusz legyen-e a nemzeti himnuszunk.
Végül megmaradt a (Pesti Hírlap fogalmazása szerint) „a nemzet béke s hadi dala”.
2. Verselése megegyezik a skót népballadák verselésével. Ennek Chevy Chase strófa a neve.
3. A “Nemzet ébresztője”.
Vörösmarty több, a nemzet múltját feldolgozó híres alkotás tulajdonítható. Így például a Zalán futása, honfoglalási eposza, mely megalapozta hírnevét. Ezen művéért kapta a fent említett megtisztelő nevet.
4. A maga korában nem volt több egy remekbe szabott intelemnél.
A Szózat a reformmozgalmak idején íródott, mégpedig akkor, mikor a legnagyobb volt a baj. Letartóztatták Wesselényit és Kossuthot. Az értelmiségi Vörösmarty látta a bajt, ezért szólt a magyar néphez a versen keresztül.
5. A Szózat megírója, a Kisfaludy Társaság alapítója évekig egy kis szobában élt és volt, hogy díszruháját is zálogba kellett adnia.
Büszkesége ugyanis nem engedte, hogy kölcsönkérjen valakitől. Úgy tűnik a nyomor jótékonyan hat a kreativitásra.
6. Jelentősen könnyebb út vezette a sikerhez, mint a Himnuszt.
1936-ban íródott a mű és egy évre rá meg is jelent az Auróra zsebkönyvben. Ezzel együtt a magyarok szívébe is belopta magát. Nem úgy, mint az évekig meg nem jelent és csak sokára elismert Himnusz.
7. A vers 56 sorának közepén (27-28. sor) helyezkedik el a szentencia, más néven gnóma. Ennek jelentése “erősmondás”. Ez a két sor gyakorlatilag magába sűríti, előre és hátra vetíti a vers egész mondanivalóját.
Botítókép: Wikipedia.org
