A többség alighanem eljátszadozott már a gondolattal, hogy mi lenne, ha szinte erőfeszítés nélkül egy kisebb vagyon hullana az ölébe, vagy a befektetett munka tízezerszeres haszonnal térülne meg. Cikkünkben ezért a világ, most legnagyobb mázlistáié a főszerep!
Bár a márványnak vagy az alabástromnak igen jó ára van, pláne, ha értő kezek munkálják meg, közönséges kövekkel milliomossá avanzsálni minimum trükkös. Kivéve, ha az embert Gary Dahlnak hívják. A kreatív vállalkozó a hetvenes években örökre megalapozta a jólétét a „kiskedvenc-szikálnak” nevezett, tréfás ajándéktárgyakkal. Valóságos őrület robbant ki: a soha meg nem éhező vagy szomjazó, zéró sétaigényű „háziállatként” reklámozott jókora kavicsokért szabályosan ölték egymást az emberek.
A többséggel alighanem megesett már, hogy egy bolhapiacon, vagy apró-cseprő dísztárgyakat kínáló boltban megtetszett neki valami, és megvette. Egy közelebbről meg nem nevezett hobbi-műgyűjtő 1989-ben négy dollárt fizetett egy tökéletesen jellegtelen vidéki tájat ábrázoló, nem túl szép, ám gyönyörű keretbe foglalt festményért. Mikor alaposabban megvizsgálta a mázolmányt, észrevette, hogy a vászon és a mögötte lévő falap közé egy akkurátusan összehajtogatott dokumentumot rejtettek el. Hamar kisült, hogy a függetlenségi nyilatkozat első, John Dunlap által kinyomtatott változatára bukkant rá, és két esztendővel később 2.4 millió dollárért adott túl rajta.
Ugyan az idősebbek hajlamosak a mémek megosztását fölösleges időtöltésnek tekinteni, Kari Unebasami és Eric Nakagawa ezzel alighanem vitába szállnának. Az egyik első vicces macskás képekre specializált oldal, az I Can Has Cheezburger alapító kezdetben pusztán mókából üzemeltették weblapjukat. De végül pár hónappal annak beindítása után eladták azt Ben Huh-nak, aki kétmillió dollárt fizetett nekik. A férfi befektetése egyébiránt busásan megtérült: azóta megannyi, hasonló weboldallal megtámogatott birodalma, egyes becslések szerint évente ennek a kétszeresét kasszírozza be.
A korábban felsorolt szerencsefikhoz képest a közgazdász Stefan Mandel lényegesen keményebben dolgozott. Az akkor még kommunista elnyomás alatt nyögő Romániában nyomorgó férfi hosszú évek kemény munkájával kiötlött egy algoritmust. Ezzel meglepően pontosan képes volt előre jelezni, hogy mely számokat érdemes megjátszania, és szelvények milliói helyett elég volt pár ezret feladnia. Így hamar zsebre tehetett annyit, hogy megvesztegethessen egy hivatalnokot és elhagyhassa az országot. Ezután újabb komoly felfedezést tett: rájött, hogy egyes lottótípusoknál a főnyeremény összege nagyobb annál, mint amennyibe az összes kombináció megjátszása kerül. Vagyis, ha elég tőkét szed össze, garantált, hogy megsokszorozhatja a pénzét. A férfi gátlástalanul kihasználta tudását, és élete során összesen tizennégy alkalommal ütötte meg a telitalálatot.
Végül, listánk aligha lenne teljes a Conrad fivérek nélkül. Mike és JC 2009-ben, a világválság idején segélyen nyomorogtak, és életük gyakorlatilag szétesett, mert ingatlanügynökként, illetve építési vállalkozóként nem tudták eltartani magukat. Unokatestvérükkel, Adam Kreminnel együtt kétségbeesetten ötleteltek, hogy hogyan is tudnák elkerülni a csődöt, mire végül a csirkehúsnál kötöttek ki. Tervük egyszerű volt: aki vállalta, hogy átvesz tőlük negyven fontnyi, azaz körülbelül tizennyolc kilónyi, kicsontozott csirkét, az a bolti ár feléért juthatott húshoz. Az ajánlat sokakat vonzott, és az alacsony haszonkulccsal dolgozó, közvetítők helyett direkt módon a farmerekkel tárgyaló cég beindult. Conrad-ék a közel százhúszezer kuncsaftot szolgálnak ki és a régi rossz idők csak rémálmaikban jönnek elő.
Persze, az esetek javában csupán álmodozhatunk a gyors-csodás meggazdagodásról.
Érdemes viszont alaposabban is elmélyedni a pénzügyekben, hiszen okosan megválasztott konstrukciókkal idővel a mi befektetéseink is megtérülhetnek.
https://www.youtube.com/watch?v=1TvHqbqCbys
Gera Krisztián
