A Keresztanyuban egy szerethető rosszfiút alakító férfi, aki megjárta Columbiát is, ráadásul hatalmas rajongótáborra is tett szert. Itthon jöbb, vagy odakint? Interjú Domán Kornéllal.
Sokáig külföldön éltél és színészkedtél. Kolumbiában igazi rajongótáborod van már. Miért jön
valaki haza, ha külföldön befutott színészként tevékenykedik?
„Odamegyünk lakni, ahol filmet forgatni.”
A vízumom pont lejárt Kolumbiában, és mire megkaptam volna, már nagyon honvágyam volt és már összecsomagoltam, meguntam a harcot a vízumért. Mire megkaptam, már itthon szerettem volna szerencsét próbálni. Bakancslista volt a magyar sorozatban való színészkedés. Ezen kívül azért voltak a magánéleti, családi dolgok, amik elintézésre vártak. Hogy visszamegyek-e vagy sem, ezen töprengek a mai napig.
Szerepelsz a Keresztanyuban, ráadásul egy szerethető rosszfiút alakítasz. Mennyire áll hozzád
közel a szereped? Lehet mondani, hogy az itthoni hírnevet neked a sorozatba való bekerülés hozta meg?
A Keresztanyuig nagyon azon voltam, hogy végre egy rosszfiút alakíthassak, és szerencsére a sors megadta nekem ezt. Mennyire vagyok rosszfiú a hétköznapokban? Annyira nem, mint Szergej, de sokszor szimpatizálok nagyon az antagonistákkal ,mint például a Superman ellenfelével. Persze, abszolút a sorozat hozta meg az itthoni hírnevet, hiszen Magyarország legnézettebb sorozatáról beszélünk. Ebben játszani az egy elég nagy dolog számomra. Óriási élmény ez, a színészeknek nagyon ajánlom, hogy próbálják ki a napi sorozatozást, mert nagyon jó buli, pörgős a forgatás, rengeteget lehet tanulni.
Mennyire más egy külföldi forgatás mint egy itthoni? Hol szeretsz inkább dolgozni?
Maga a forgatás ritmusa univerzális szinte mindenhol. Ez egy autokrata folyamat, nincs nagy különbség. Úgy működünk, mint egy hadsereg. Fel kell kelni, jönnek a fények, a kamerák, a színészek, de alapvetően az alap ugyanaz. A különbség talán az, hogy Kolumbiában például hajnal 5 órakor kezdtünk el forgatni, ahol a színészek viszik magukkal a kis zenéjüket, a fülesüket, és úgy ébredeznek. Egyszóval ha nem szeretnél kánaánt hallgatni, vidd magaddal a sajátodat. Számomra buli a forgatás.
Színházban is dolgoztál vagy csak a televízióban?
Igen, több helyen is dolgoztam színházban is. Barcelónában régebben nagy divatja volt a rövidke kis 15 perces daraboknak, ezeket sokszor adtuk elő. Kolumbiában a Kabaré című darabban játszottam, az egy hosszabb, 45 perces előadás volt, nagyon szerettem. Vicces volt, mert egy fodrász nagyon rosszul vágta le a hajamat, és úgy néztem ki, mint egy katona, majd nem sokra rá szóltak nekem, hogy keresnek a Kabaré című darabba egy katonát. Meg is kaptam a szerepet.
Több híres külföldi színésszel is találkoztál már. Ki volt a kedvenced? Tartod közülük valakivel
a kapcsolatot?
Több híres színésszel is találkoztam már, nagyon jó élmény. Ha láttátok az American Made-t, Mauro Mejia-val nagyon jóban vagyok, megismertem Diana Hoyos-t, Vina Machado-t, és még sok más ismert embert is, akik jelenleg nagy sztároknak minősülnek Kolumbiában.
Most jelent meg a könyved ami az életedről szól. Mesélsz nekünk róla egy kicsit?
„Nem kell mindenkire hallgatni, csak arra, aki feljebb tart, mint te.”
Szeretek új dolgokat kipróbálni, ilyen volt a könyvírás is. Az elmúlt 13 évben elég sok fordulat volt az életemben, amiket meg szerettem volna osztani az olvasókkal. Nagy rajongója vagyok az önfejlesztésnek, a motivációs tréningeknek – bár mostanában túladagoltam egy kicsit a témát-, ezért most jegelem egy picit. A könyvemben sok olyan módszerről és tapasztalatról mesélek, amiket én alkalmazok, amiket én alkalmaztam és amik nekem beváltak. Szeretnék egy kis betekintést mutatni az életembe.
Mik a jövőbeli terveid? Hol tervezel majd egyszer letelepedni?
Én nagyon energiavarázslat, energia beállítottságú ember vagyok, nem szeretem elmesélni a jövőbeli terveimet, mert nagyon “törékenyek”. Nehéz előre tervezni, számomra a tervek olyanok, mint a pillangó szárnyai, ha hozzáérsz, akkor egyből összetörnek. Inkább azokat a dolgokról tudok mesélni, amik már megvalósultak. Most játszottam egy holland sorozatban, jelenleg pedig egy külföldi projekt forog. Érdemes ráfeküdni a nyelvtanulásra, ezt mindenkinek ajánlom! A letelepedés a leendő páromtól is függ majd, nem ilyen egyszerű, kettőn áll a vásár. Szeretem, hogy Budapesten nagyon nagy a közbiztonság, szeretek itt lenni. Viszont néha egy kicsit hiányzik a latin-amerikai bulizós virtus, még nem tudom.
