A Húsvét sokak számára csak a hétfői locsolkodást és a sok kaját jelenti, de manapság már ezek a szokások is egyre kevésbé vannak jelen a világban. Régebben az embereknek sokkal többet jelentett ez az ünnep, a hozzá fűződő különleges szokások pedig szentek, és sérthetetlenek voltak. A mai, rohanó világban már nem igazán lehet ezeket tartani, pedig igenis nagyon menő dolog Húsvétkor locsolkodni, még akkor is, ha a lányok nem igazán élvezik. Idén egyébként április 6-án kell elővenni a kölniket, bár a víz jobban esik a hajnak is, úgyhogy azt is lehet használni fiúk. 🙂
A keresztények húsvétkor Jézus feltámadását ünneplik, aki magára vállalta az emberek bűneit, majd meghalt a kereszten, a harmadik napon pedig feltámadt, szóval volt elég dolga. Az ünnepet megelőzi egy 40 napos böjt, amikor nem lehet húst enni, bár nem tudom, ez manapság menő-e még, de húsvét vasárnapján a templomban már megszentelik az ételt, ami után ismét lehet husit fogyasztani, szóval bűntudat nélkül lehet falatozni a nagyi fasírtjából és a főtt sonkából. A többi napon pedig jönne a locsolkodás a vicces versekkel, és más szép szokások, amiket most bemutatunk nektek.
Szóval, vasárnap van mise, szentelés, barkás körmenet (tudjátok, az a puha, simogatni való virágzat), majd jön a hétfő, amikor a lányok régen a teljes ruhatárukat kimerítették a nap folyamán. A víz a tisztaság jelképe, így a locsolkodó fiúk nyakon öntötték az ismerős lányokat, cserébe pedig jóllakottan és hímes tojással a kezükben álltak tovább. A piros tojás egyébként szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor, úgyhogy, aki ilyet kapott, biztosan örült. Nem csak a fiúk verődtek csapatokba ezen a napon, a lányok komatálat készítettek, amiben volt mindenféle finomság, és ezzel kötöttek örök barátságot.
Manapság már szódával, vagy kölnivel járnak a fiúk, és vicces ilyen versekkel, mint :
Zöld erdőben jártam, elszállott egy sirály,
Locsolkodni jöttem, Hö, király!
Falu végén templom, locsoljak-e? Nemtom.
Falu végén megint templom, locsoljak-e? Megint nemtom.
Zöld erdőben piros tojás, ibolya meg minden,
Fogadjunk, hogy ha ott megállsz, eltalállak innen! ( Nem akarom tudni.)
Zöld a moha, zöld a páfrány,
Meglocsollak házisárkány. 😀
Ződ erdőbe vótam
Adj egy sört, oszt jó van.
Egy tök, két tök, három tök, négy tök,
Nem tökölök – Öntök.
Régen azért nem voltak ennyire poénosak a locsolóversek:
Húsvét másodnapján régi szokás szerint
Fogadják szívesen az öntözőlegényt.
Én a legénységhez igen kicsi vagyok,
De öntözőlegénynek mégis csak felcsapok.
Minden esztendőben ilyenkor itt vagyok
Ha a locsolásért piros tojást kapok.
Hogy is volt ez?
A fiúk elmondták a verset, leöntötték a lányokat valamivel, megkapták a tojást, ami ma már inkább csokiból van és gyakran egy kis pénz is jár mellé azoknak, akik még tartják ezt a hagyományt, jóllaktak, majd tovább mentek.
Nálunk már csak családon belül tesznek a fiúk arról, hogy minden nőnemű egyednek illatozzanak a fürtjei húsvét hétfőn. Ez egy kedves szokás, hiányozna, ha nem lenne, szóval hajrá srácok, de vigyázzatok másnap, mert a régi szokások szerint a locsolást a lányok kedden visszaadhatják. 😉 Jó tudni, igaz?
Miért tojik tojást a húsvéti nyúl?
A húsvét szimbólumai a termékenységet jelképezik, a búza, a barka, a tojás, a nyuszi, a kiscsibe, illetve a bárány, de utóbbi inkább Jézushoz köthető, mint a termékenységhez.
Ahogy van, ahol karácsonykor a Mikulás ajándékoz, úgy van, ahol a húsvéti nyúl rejti a bokrok tövébe a tojásokat. Ez a hagyomány német földről terjedt el, de még a németek sem biztosak az eredetében. A lényeg, hogy mára az egyik legismertebb jelképe ennek az ünnepnek. Én személy szerint alig várom, hogy masnit adjak húsvétkor a nyuszimra. Így is nagyon cuki, de aznap neki sem árt az ünneplő.
Fotók: blog.ebnevelde.hu, femina.hu, halasihir.hu, a-modern.no.com, dolcetravel.hu, pinky.hu, kepeslap.com
