Ugyan, nem teheti meg mindenki, hogy elefántogolva vonuljon be a suliparkolóba, de azért ha keresünk, találunk pár jóval környezetkímélőbb megoldást az autónál. A tanárok sem számítanak kivételnek, ha zöld közlekedési alternatívákról van szó. Buzdítsd őket te is a környezettudatosságra!
Szép kis világban élünk, amikor a tanulóknak kell tanítani a tanárokat, ráadásul mégcsak nem is fordított nap alkalmából. Pedig nem egy helyen ütközik ki a tanárok és diákok környezettudatos gondolkodása közötti különbség, és meglepő – vagy nem meglepő- módon a diákok javára.
Az én középiskolás tanáraim is pöfékelő autókkal jártak be a suliba, hogy aztán jól megtanítsák nekünk, mi az élet. A Váci út mentén sétálni, sajnos, a legkevésbé sem hasonlított hegyi túrához, így a hegyi levegő is elmaradt – amihez a tanáraink is jócskán hozzájárultak.
A mi évfolyamunkon a „bések” voltak az alterek. Ők jártak Quimby koncertre, ők hordtak hippi ruhát, és ők gyakorolták bőszen a francia kultúr kifejezéseket a szünetben. (Amíg mi maximum annyit tudtunk hozzá tenni, hogy „omlette du fromage”, amit persze nem a tanárnőnktől, hanem Dextertől tanultuk meg.) Mindezek mellett ők voltak azok is, akik a vékony kerekű városi bringával gurultak be a jó öreg metró helyett, és nem egyszer emelték fel szavukat a tanárok utazási szokásai ellen is. Hőbörgésük végeredményeképpen pedig sikerült összeboronálni az egyébként is jó barátságban lévő tanárokat, és a lelkükre kötni: ha nem is szándékoznak megszabadulni tragacsaiktól, legalább hetente egyszer zsúfolódjanak be egy kocsiba, hogy ezzel is kíméljék az értékes Váci úti levegőt.
Thaiföldi elefántogolás
Ahány ház, annyi szokás. Thaiföldön nem szokatlan látvány az elefántogolás sem (vagy elefántháton lovaglás? Van erre normális kifejezés?), így az sem meglepő, ha a tanár úr
vagy -nő e nemes állat hátán libben be az „oktatási intézménybe”. Ami az eldugottabb helyeket jelenthet egy nádfedeles viskót is. A lényeg a lényeg, a tanár közeledését már jó messziről hallhatják a diákok, hála a „jármű” pihekönnyűnek nem mondható lépteinek.
Mik az alternatívák? Mivel kampányolj?
Vegyünk számba, mit lehet felajánlani alternatívaként az autóra. Sok mindenen múlik, hogy melyiket választja, ugyanis ha messze lakik, akkor aligha jár majd lábbusszal. Ilyen esetben viszont jó megoldás lehet, ha egy darabig eljön autóval, leparkolja egy csendesebb, külvárosi részen onnantól pedig begyalogol a reggeli napsütésben. Magához vehet egy frissítő kávét, így garantálta üdén érkezik majd be hozzátok az első órára.
A bicikli is jó választás, amennyiben van kiépített bicikli út, amin közlekedhet. Az autóúton nem a legbiztonságosabb a kétkerekű közlekedés, ráadásul a kocsiból valószínűleg ő is rázza az öklét a szemtelen bringásokra – nem lépne a helyükbe.
Ha a Duna-part mentén van a sulitok, akár egy reggeli hajókázás is szóba jöhet. Habár a dízeles vízibuszok ugyanúgy környezetszennyeznek, de mégis megnyugtatóbb a metrónál vagy bármi egyébnél, ráadásul egy autóval kevesebb van az utakon.
Képek: dailytelegraph.com.au, facebook.com, pinterest.com, indafoto.hu
