Szerinted mennyire bolond az, aki pszichológushoz jár? Te elmennél szakemberhez?
Bár tudjuk, hogy Amerikában majd mindenkinek van pszichológusa vagy pszichiátere, itthon még mindig bolondnak nézzük azt, aki szakihoz jár. A felnőttek szeme is kikerekedik olykor, ha valakiről kiderül, hogy terápiára van szüksége, de tizenévesen ez még kényesebb téma lehet.
Az általános gondolat, hogy ha valakinek erre van szüksége, ott már nagy baj van. Pedig ez nem feltétlenül igaz. Először is, gondolj bele, hogy egy pszichológus felkeresése tulajdonképpen nem más, mint segítség kérése. Ha pedig innen közelítjük meg, akkor máris nem tűnik olyan szörnyűnek.
Biztosan vannak olyan barátaid, akik már a legkisebb problémájuk esetén is felkapják a telefont, hogy megkérdezzék a véleményed, vagy megkérjenek, intézz el valamit helyettük. Ám vannak olyanok is, akik minden helyzetben erősnek mutatják magukat, mindezt úgy, hogy mindent egyedül akarnak megoldani, már-már mondhatjuk, hogy makacsok.
Valahogy így van ez a pszichológushoz járással is. Van, akinek kívülről nézve nincs nagy gondja, egyszerűen csak többször és hamarabb kér segítséget az átlagnál. Van, aki pedig tényleg akkor kerül szakemberhez, amikor ő maga már mindent megpróbált, és amolyan végső megoldásként keresi fel a terápiát.
Nem kell tehát ferde szemmel nézni arra, akinek pszichológusa van, hidd el, nincs vele semmi probléma. Egyszerűen szüksége van egy kis segítségre ahhoz, hogy könnyebbek legyenek a mindennapok. Valószínűleg te is tapasztaltad, hogy sem a szülők sem pedig a barátok, még ha a legjobbakról is van szó, nem értik minden gondolatodat, vagy hülye tanácsokat adnak, esetleg ítélkeznek. Na ezek azok, amik a pszichológusnál nincsenek. Ő nem mondja meg, mit tegyél, nem néz hülyének, hanem arra vezet rá, abban segít, bátorít és támogat a módszerei által, hogy te magad meg tudd oldani azokat a helyzeteket, amik esetleg nehezebben mennek. Hogy ez a helyzet randi, felelés, véleménynyílvánítás, pályaválasztás, új közegbe való beilleszkedés, szülőkkel való vita vagy mi, az teljesen mindegy.
Ha tehát úgy érzed, jól jönne neked is ilyen segítség és támogatás, bátran vágj bele. Ha pedig valamelyik osztálytársad vagy barátod jár terápiára, ahelyett, hogy cikiznéd, inkább lásd meg azt, hogy ő mert segítséget kérni, volt hozzá bátorsága, vállalva azt a kockázatot is, hogy mások bolondnak nézik majd.
