A Várkert Bazár romos épületében kapott helyet az 1960-as, ’70-es években az Ifjúsági Park, az akkori idők kultikus szórakozóhelye. A kultikus szórakozóhely mindennapjait bemutató első cikkünket folytatva megismerhetitek a Kádár-korszak fiatalságának mindennapjait.
Mi volt a “dress code” az Ifiparkban? / “Merjünk élt vasalni abba a farmerba! “
A kulturáltan szórakozó ifjúságnak a ’60-as években csak “sportos frizurával”, fehér ingben és szövetnadrágban volt lehetőségük bejutni az Ifiparkba. Később a “fiatal magyarok” a belvárosi klubbokból “behozták a rezgést a belvárosba.” Egy idő után kockás inget, vastag nadrágszíjakat viseltek sokan. Aki “Krisztus-papucsot”, birkabőr mellényt és szaggatott farmert viselt, azt nem engedték be a parkba. A “farmervita” korszakában csak a zenészeket engedték be ebben a “nyegle” öltözékben a parkba, mivel nekik ez volt a fellépőruhájuk. A hetvenes évek vége felé már a park vendégeinek öltözködésével szemben is megengedőbb volt a hatalom.
Haverok, buli, Bambi
Az Ifjúsági parkban nem volt akkor választék enni- és innivalóból, amihez manapság hozzá vagyunk szokva a szórakozóhelyeken. Vizezett sör, málnaszörp, virsli, és szalámis szendvics volt a menü. Azokon a napokon, amikor nagy koncert volt a parkban, fél pohár sör, és fél pohár málna jutott mindenkinek. Emögött feltehetően az a szándék állt, hogy korlátozzák az ifjúság alkoholfogyasztását. Egyes visszaemlékezések szerint a büfések nyerészkedtek is a vendégeken. Egy szelet szalámis-hagymás kenyérért 2 forint 80 fillért kellett akkoriban fizetni, de az árusok nyugodt szívvel eladták a szendvicset 3 forint 50 fillérért. Aki 4 forintot fizetett, az sem kapott vissza.
Képek: Fortepan
A cikk a Nemzeti Kulturális Alap Cseh Tamás Programjának támogatásával készült.
