Az első fecske
Mikor is következett be változás? 1895 novembere a jeles dátum, amikor egy törvény engedélyezte, hogy a gyengébbik nem képviselői orvosi-, bölcsészeti- illetve gyógyszerészi képzésekre jelentkezhessenek. Külföldön viszont ez korábban bekövetkezett. Hugonnai Vilma, egy háromgyerekes anya is hallott róla, hogy Zürichben orvostanhallgató nők járnak egyetemre. 1872-ben ő is belekezdett, s hét év múlva orvosi oklevelet szerzett. 1880-ban hazatért Magyarországra, s érvényesíttetni szerette volna végzettségét, de a törvények miatt erre nem kerülhetett sor. Ezért sokáig a bábáskodással kellett beérnie. Az 1895-ös változásokkor ismét megpróbálta elfogadtatni oklevelét, de újfent falba ütközött. 1897-ben végre sikerrel járt, doktorrá avatták, ezzel ő lett az első női orvos Magyarországon.
Vilma nem csupán a betegek gyógyításával és gyermekek világrahozásával foglalkozott: ismeretterjesztő könyveket írt s a nők egyenjogúságáért küzdött – ő volt az egyik alapítója az Országos Nőképző Egyesületnek.
Nem is kellett olyan sokat várni az újabb sikerre: 1918-ban négy női mérnökhallgatót vettek fel a Műegyetemre, 1930-ban pedig egyetemi oktatónak választottak egy nőt.
Mára pedig sikerült lekörözni a férfiakat. Nem is tudnánk elképzelni egy lányok nélküli egyetemet – talán csak a történelemkönyvekben.
(Fotó:Wikipédia)
