2019 januárjában Csende Gergely hálószobai zenélgetéséből indult útjára a Quiet Kid. Gergely szólóprojektje csakhamar zenekari formát öltött, a csendes dallamosság helyét pedig átvette az alterrockot punk elemekkel vegyítő zúzás. Megszületett a Quiet Kid & The Speakers, akik önmagukat valahol az indie, az underground pop és a posztrock határára teszik.
A négy fős együttes első klipes dala a Just Wanna Get Laid nem sokkal a banda megalakulása után debütált: a huszonéves szingliség minden örömét és bánatát dalba vegyítő zenéhez egy minimalista, ám annál frappánsabb klip is dukált.
Gergelyék első lemeze, a Last Decade 2020 márciusában jelent meg. Az ötszámos EP meglehetősen erősre sikeredett, a zenekar könnyen megtalálta saját hangját, és remekül belehelyezkedett az általuk képviselt stílusvilágba is.
Az album nyitódala, a Black Tangerine, melynek intrója elég lazára sikerült, míg a folytatás egy ízig-vérig pörgős dalban teljesül ki: a szöveg tele van feszültséggel, a zajos gitározás pedig csak tovább pörgeti a bennünk munkálkodó őrületet.
A második szám a Heartbreak Suicide címet kapta. Már a névadás is azt sugallja, hogy ez bizony egy szívösszetörős, búfelejtő dal. És így is van, de szerencsére nem a szó klasszikus értelmében vett szakítós számmal van dolgunk, épp ellenkezőleg: a szöveggel együtt üvöltve mi is kiadhatjuk magunkból a felgyülemlett negatív érzéseket, melyet a szerelmi csalódás nyomán élünk át.
Az I Hate Retro címe önmagáért beszél. A dal tényleg arról szól, hogy utáljuk a retró slágereket. Ennek ellenpontozására a szöveget egy, a hatvanas-hetvenes éveket idéző pszichedelikus hangzásvilággal kísérik, melybe némi westernfilmes hatás is vegyül. A dalban a legizgalmasabb a zúzós gitár és a nagyon komoly dobtéma, ami a lemez egyik, ha nem a legerősebb dalává teszi a művet.
Utolsó előttiként a Blue Haze című szerzeményt hallgathatjuk meg, mely egy belső érzelmi válság emlékét örökíti meg. Az alapkoncepció szerint a dal végére megoldódnak a lírai én problémái, a srácok viszont úgy döntöttek, szeretnék végigvinni a teljes albumon a kilátástalanság életérzését, így a katartikus megoldás elmarad.
A kislemez záródala az All My Friends, mely a korong – mondjuk úgy – legpozitívabb hangulatú műve. A dal lazább dallamvezetésével és nosztalgikus hangulatával némi könnyedséget csempész a lelkünkbe az előző négy szám borongósabb, lehúzósabb hangulata után. A kissé nihilisztikus szerzemény központi témája az elveszés és barátainktól való elidegenedés.
A dalhoz most egy klip is készült Bánszegi Rebeka rendezésében. A téma sajnos még mindig, sőt talán egyre inkább aktuális, hiszen a már több mint egy éve elhúzódó járványhelyzet mindannyiunkat megvisel lelkileg valamilyen szinten. Sokan érezzük magunkat elveszettnek, a barátainktól, szeretteinktől távol töltött idő vagy éppen a mértékkel történő együttlét pedig valóban elidegenítheti egymástól még a legmélyebben gyökerező kapcsolatokat is.
Az All My Friends képkockái azonban nem csak a távolodó érzéseket és emberi kapcsolatokat elevenítik fel, de egy szerelmi egymásra találás történetét is dokumentálják, ezzel adva némi könnyedséget a témának.
Az ismerős helyeken kalandozó főhősök sztorija már biztos mindenki fejében lezajlott, most azonban különösen jó ilyet látni, amikor minimális emberi kontaktusra van lehetőségünk.
A felvétel történetéről a rendező így számolt be bővebben:
“Ez a szám volt az albumon a kedvencem, nagyon megfogott a hangulata. A klip egy majdnem be nem teljesülő találkozásról szól. A koncepciót a húgommal együtt találtuk ki a hatodik kerületi pályázatra. Már nagyjából kiforrott a sztori, amikor eszébe jutott az osztott képernyő. Passzolt a tartalmi részhez, és egyébként is érdekelnek a különböző osztott képernyős megoldások, így emellett maradtunk. A COVID-helyzet a mi dolgunkat is megnehezítette, mind a szigorított előírások, mind a nehezített engedélykérések miatt. Plusz sikerült január három leghidegebb napjára időzítenünk a szinte teljesen külső helyszíneken játszódó klip forgatását. Szóval szétfagytunk, de ezt leszámítva jó volt a hangulat, nagyon profi stáb volt.”
A Quiet Kid & The Speakers frontembere a következőket mondta a dalról:
“Talán sosem ábrándoztak annyit az emberek a találkozásról, mint manapság. A nagy tereket megtöltő reverbek, delayek és torzítók gyönyörűen ki tudják fejezni ezt a reményteli sóvárgást.”
A zenekar egyébként jól kitolta az első lemez videós anyagának megjelenését, hiszen hamarosan befejezik következő kislemezük munkálatait, melynek megjelenését még idén tavaszra tervezik. A srácok a ‘Last Decade’ sötét, posztpunkos hangzásvilága és neo-pszichedelikus világa után most színesebb és poposabb dalokat ígérnek.
“Annyi minden megváltozott körülöttünk az elmúlt egy évben. Miért pont a mi zenénk lenne ugyanolyan?” – tette fel a kérdést Csende Gergely.
Főkép: YouTube
A cikk a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült.
