Ha te is naphosszat rágod a körmeidet, nem kell aggódnod – talán te vagy a legintelligensebb ember a világon. Kutatók arra keresték a választ, hogyan függ össze az idegeskedés az IQ-val. Nos, akármelyik eredmény is az igaz, nyugtasson a tudat (pláne, ha most elkezdtél volna a szokásosnál is jobban idegeskedni emiatt), hogy Tesla, Darwin és Lincoln is aggodalmaskodók voltak, mégis a legnagyobb történelmi személyiségek egyikeivé váltak. Sőt, Edward Munch Sikoly című festménye is hasonlóan ideges körülmények között született.
Alexandre Penney pszichológus és munkatársai egy nem olyan régi tanulmányban több mint 100 tanuló körében végeztek felmérést. Arra kérték őket, árulják el, mennyire szoktak idegesek, aggódóak lenni napközben. A kutatásokból kiderült, hogy akik leginkább egyetértettek azzal, hogy „mindig aggódnak valami miatt”, ők sokkal magasabb pontszámot értek el a kérdőívet követő, szóbeli IQ teszten.
Az eredményeket alátámasztotta Tsachi Ein-Dor és Orgas Tal 2012-es sajátságos tesztjével, ahol 80 diákot tettek ki látszólag véletlenül bekövetkező stresszhelyzeteknek.
A feladatuk az volt, hogy számítógépen értékeljék az azon található műalkotásokat – ez persze, csupán a fedősztori volt. Miközben eleget tettek a kutatók kérésére, látszólag véletlenül, aktiváltak egy vírusprogramot, és a beépített felvigyázó ez után arra kérte őket, gyorsan fussanak, és keressenek egy technikai szakembert, aki segít nekik.
A feladat azonban messze nem volt ilyen egyszerű. Ahogy sietve próbálták megtalálni a szakembert, a folyósón további beépített emberekben botlottak, akiknek az volt a dolguk, hogy feltartsák a diákokat. Volt, aki arra kérte őket, töltsenek ki egy kérdőívet, volt, aki papírhalmokat szórt a lábuk elé.
Az eredmény az lett, hogy az aggodalmasabb diákok kevésbé hagyták magukat késleltetni a folyosón, és a segítségkérést helyezték előre.
Tsachi Ein-Dor és Orgas Tal egy korábbi kutatásában azt is megmutatta, hogy az aggodalmaskodó emberek veszélyérzete sokkal kifinomultabb – sokkal előbb észreveszik a fenyegető dolgok közeledését, mint nyugodt társaik. Beleértve akár a füst szagot is. Ahogy mondják: ha a feszültség a szokásrendszered szerves része, akkor akaratlanul is „sentinelként” viselkedsz majd.
Jeremy Coplan New York-i pszichológus olyan embereket is bevont a kutatásába, akik általános szorongási zavarral küzdöttek. Kollégáival arra a megállapításra jutottak, hogy a súlyosabb tünetekkel küzdők intelligensebbek voltak a kevésbé súlyos tünetekkel rendelkezőknél. Az az állítás, miszerint az aggodalmaskodók ravaszabbak, mint az átlagos emberek, úgy tűnik, igaznak bizonyul – az aggódó elme, kereső elme.
Coplan kutatásaiban azonban mást is kimutattak. A kontroll csoport eredményei azt mutatták, hogy a magasabb IQ a kevésbé aggodalmas emberek kiváltsága volt. Ezt Robert Epstein amerikai pszichológus is igazolta, aki szerint: minél okosabb vagy, annál nyugodtabb is. Természetesen, vannak kivételek – mondja –, de köztudott, hogy a nyugodt emberek sokkal tisztábban gondolkodnak.
Nos, ezek után, kicsit összezavarodtunk abban, hogy örüljünk-e annak, ha aggodalmaskodók vagyunk vagy inkább meditáljunk-e egyet a Margitszigeten. Nektek mi a véleményetek?
képek: rich20something.com, pinterest.com
