Ezt nézed:  / Hírek / Suli / Egy vlog, amit a Középsuli ihletett

Egy vlog, amit a Középsuli ihletett

 

Vajon mi sülhet ki abból, ha négy egyetemista úgy gondolja, hogy megmutatja a YouTube közösségének, mit jelent számukra a tudományos élet? Jancsó Dorka, Virág Csilla, Fejes Richárd és Vrabély Márk bölcsészhallgatók bevállalták ezt, és már hónapok óta lelkesen gyártják a kontentet A Kadémikusok YouTube csatornára.

 

Miért gondoltátok úgy, hogy szükség lenne egy olyan vlogra, mint A Kadémikusok?

R.: Az egész onnan indult, hogy nagyon sok Középsulit néztünk (online sorozat- a szerk.) meg sok más vlogot. Azon gondolkodtunk, hogy ezeket mennyien nézik és az a kultúra viszont, amit mi képviselünk, egyáltalán nincsen jelen ebben a szférában.

CS.: Olyan oldalról nincsen megszólítva az egyetemi hallgatóság, ami tényleg a tanulásról szól és nem a buli-buliról.

Erre a célra nem lett volna megfelelőbb egy egyetemi tv létrehozása?

R.: Egy egyetemi tévét senki nem néz.

CS.: A videóink így tudnak személyesebbek lenni, és személyesebbek maradni. Egy egyetemi tévénél előbb- utóbb meg lesz szabva az, hogy mi legyen benne.

És mi az, amit szeretnétek, hogy benne legyen?

R.: Annak az életnek, amit élünk, minden egyes részét: mit olvasunk, hogyan olvasunk, hogyan tanulunk, hol tanulunk, ilyesmi.

CS.: Nagyon sok gólya meg alsóbb éves hallgató van, aki tökre nem tud orientálódni az egyetemi életben, de nagyon alapvető dolgokban sem, például, hogyan írjon meg egy szemináriumi dolgozatot. Ebben is akarunk segíteni nekik.

D.: Pont a szemináriumi dolgozatos videónk érte el a legmagasabb megtekintést.

Ezek a kontentek csak a bölcsészkaron állják meg a helyüket vagy más egyetemeknek a hallgatói is tudják ezt hasznosítani?

M.: Jelenleg a bölcsészkart fedjük le, mert mi azt ismerjük, de nagyon szívesen látunk bárkit, aki akar beszélni más szakterületről. Nyilván vannak egyezések más szakokkal, de vannak eltérések is, így amit mi mondunk azt más karon nem érdemes alapul venni.

Kerestek vendégszereplőket más karokról?

M.: Nem keresünk, de jöhetnek.

Vannak könyvár-bemutató videóitok, de az egyetemisták többsége már a legtöbb anyagot online szerzi meg és egyre inkább efelé halad a tudományos élet is. Szerintetek lesz így létjogosultsága hosszú távon ennek a rovatnak?

M.: Szerintem pont ezért lesz érdekes, mert minden fent van az interneten, szóval 90%-ban ott fogják megnézni, csak azért fognak elmenni könyvtárba, amit nem találnak meg ott. Ekkor viszont már jobb, ha tudják, hogy mit akarnak, hogyan kell keresni, részletekre pontosan ki van tervelve, és akkor nem kell egyetlen könyv miatt kitalálni, hogy működik az egész rendszer.

R.: Nem beszélve arról, hogy ne abból induljunk már ki, hogy a könyvtárnak nincsen más funkciója, mint egy archívumnak. Minden egyetemista pontosan tudja, hogy ez egyfajta tanulási tér, vagy munkahely.

CS.: Nagyon sok hallgatónak ez is problémája, hogy hol találjon magának tanulóteret, főleg, ha kolis.

Az egyik könyvbemutató videótokat így haragozzátok be: „mi a szart olvasol?”. Összeférhetőnek érzitek azt, hogy egy tudományközpontú vlogon káromkodtok?

R.: Nekem az egyik elvem az, hogy csak akkor rakok valaki elé példaként valamit, ha az őszinte. És itt is az a cél, hogy megmutassuk, hogy az adott közeg milyen és ne csapjuk be magunkat, vannak anyázások és vannak bebaszva vitázások és ezek mind részei ennek a fajta diskurzusnak, csak nem a formális részének. És mi nem a formális részét képviseljük.

D.: Szerintem az nagyon fontos, hogy lássák a fiatalabb nézőink, hogyha valaki elkezd tudománnyal foglalkozni, az nem azt jelenti, hogy karót nyert arisztokrata lesz utána.

Felülbíráltatjátok az anyagaitokat tanárokkal, hogy véletlenül se adjatok át téves infót?

R.: Szerintem egymás konzulensei vagyunk. Nem adunk ki olyan infókat, amiről tudjuk, hogy fals, de nem vagyunk egy autoritás.

M.: Szoktunk mi is vitatkozni és szerintem elég jól kiegészítjük egymást.

CS.: Inkább tapasztalatokat akarunk átadni, és nem azt sugározni, hogy mi mindent tudunk.

A csatornátok többségében tippeket tartalmaz. Mi lenne az a 3 pro tipp, amit most adnátok a hallgatóknak?

R.: Készülj fel minden órára.

CS.: Ez így van, ne hozd se magad, se a tanárt, se a hallgatótársaidat abba a kínos szituációba, hogy nem olvastál el valamit.

D.: Vagy nem néztél meg (filmszak – a szerk.).

CS.: Azért vagy itt, mert tanulni szeretnél, ha nem azért vagy itt, akkor nem itt van a helyed.

M.: Sőt, ha nem készültél, inkább be se menj, mert úgysem fogsz tudni hozzászólni érdemben.

R.: Mindig légy résen a lehetőségek tekintetében. Mindig nézd a pályázatokat, konferenciákat, programokat, keresd, hogy tudsz fejlődni.

D.: Beszélj nyelveket.

R.: Angolt minimum. És plusz egyet mondanék: kérj segítséget.

Szerintetek rövid és hosszú távon milyen hatással lesztek arra, akik néznek titeket?

R.: Abban bízom, hogy a bölcsészettudományok megítélése pozitívabb lesz.

CS.: Nekem az is nagyon fontos lenne, hogy valakinek, aki bekerül az egyetemre, ne legyen szüksége 3-4 évre ahhoz, hogy magára találjon, hanem sokkal gyorsabban eljusson oda, hogy ismeri a dolgok mechanizmusát és ténylegesen tud jól tanulni. Sajátítsanak el a nézőink olyan képességeket, amikkel hatékonyan ki tudják szedni az adott előadásokból meg szemináriumokból a nekik szükséges információt.

R.: Számomra hatalmas öröm lenne, ha valaki azért válna részévé a tudományos társadalomnak, mert minket néz.

M.: Te ezt el tudod képzelni?

R.: Igen, mert én ugyanígy kerültem bele ebbe a közegbe, csak még YouTube nélkül.

M.: Miért kerültél bele?

R.: Mert veletek barátkoztam.

CS.: Mi vagyunk itt a tudománypápák. (nevet)