5+1 év év – ennyi időt töltött Szörényi Laura Amerikában! Egy év középiskola, majd 5 év egyetemi tanulmányok. A középsulit Kentucky-ban, a csípős csirke hazájában töltötte, majd előbb a valamikor bányászváros Charleston következett, hogy a legutóbbi 4 éve a 1900-as olimpia városában, Saint Louisban teljen el. Itt végzett üzleti kommunikáció alapszakon, majd az elmúlt egy évben pedig mesteren tanult miközben az suli kosárcsapatát erősítette testben és lélekben!
Nem meglepő hát, hogy most neki akartak kedveskedni társai, méghozzá nem is akárhogyan!
Laura a tanulás és a kosarazás mellett barátokra is szert tett azóta, hogy kint él Amerikában. Megkönnyezte társainak meglepetését, mikor elhangzott a magyar Himnusz, amit az egyetemi zenekar tanult meg és játszott el neki az Illinois Springfield Egyetem elleni meccs előtt, amely egyben a magyar lány utolsó mérkőzése volt a csapat tagjaként! Laura nemcsak könnycseppekkel hálálta meg ezt, hanem búcsúzóul 22 pontot szórva győzelemre vezette együttesét, a Tritonokat.
Hallgassátok meg a Himnuszt egy amerikai zenekar előadásában!
A sikeres kosárlabdázó lány több elismerést is kapott amióta kint él. Ilyen a legjobb újoncnak járó Freshman of the year a WVSU színeiben vagy szintén sportteljesítményét honorálták immár Saint Louisban, ahol bajnoksága legjobbjai közé került be. Vele beszélgettünk arról, milyen érzés volt meghallani, ahogy felcsendül a Himnusz a tiszteletére, és miért döntött úgy, hogy a sikerekben és szeretetben bővelkedő kinti élet folytatása helyett hazajön, itthon próbál szerencsét.
Mit éreztél akkor, amikor felcsendült a Himnuszt, amit csak neked játszottak?
Nagyon meghatódtam! Már hozzászoktam, hogy minden kosármeccs előtt elhangzik az amerikai himnusz, de amikor bemondták a hangosbemondóban, hogy most elsőként a magyart fogja eljátszani a zenekar, hirtelen nem is fogtam fel. Aztán elkezdték, és rögtön sírni kezdtem, mert miattam játszották el. Eszméletlen érzés volt! Valószínűleg ezért is az utolsó meccsemen felszabadultan és nagyon ponterősen játszottam.
Számítottál meglepetésre a csapatodtól? Hiszen mindenki tudta, hogy ez lesz az utolsó meccsed az egyetem színeiben.
Nem vártam semmit. Az igaz, hogy kérdezgettek előtte a lányok, hogy örülnék-e neki, ha eljátszanák a Himnuszt, de inkább viccelődésként éltem meg. Nem gondoltam volna, hogy tényleg megteszik a kedvemért! Ráadásul az itteniek nem búsongós ritmusban adták elő, hanem olyan verbunkos módon, ahogy a Himnusz eredetileg íródott.
Miért döntöttél úgy, hogy hazajössz, mikor sikerekben és szeretetben bőven volt részed kint?
Egyetemi szinten a 2016/17-es szezonban kezdtem el kosarazni Charlestonban. Ez egy kis, 6000 fős egyetem volt cuki kampusszal, de az iskola nem túl erős, és bár a játék nagyon jól ment, kedveltem az edzőmet, aki az itthoni egyik mesteremre emlékeztetett. Aztán az első év végén új edzőt kaptunk és vele nem találtam meg a közös hangot, váltani kellett. Egy év tapasztalattal a hátam mögött olyan iskolát kerestem, ahol minőségi oktatást is kapok.
Mi volt a legnehezebb a váltásban?
Az, hogy ott kell hagynom a lányokat! Meg, és ez fura történet, amikor kiderült hogy szabad listára kerültem, akkor egy nap alatt 6 ajánlatot is kaptam, közülük egy olyan bajnokcsapattól ahová szinte mindenki szeretne bekerülni, de addigra szóban már megállapodtam a Tritonokkal. Egy éjszakát töprengtem a dolgom, mert a bajnoki gyűrű szinte biztos lett volna, de aztán az adott szó döntött.
Egy évet Kentucky-ban is éltél, ott jártál középsuliba. Mit gondolsz, a Kentucky Fried Chicken (KFC) hazájában is annyira menő ez az étteremlánc, mint itthon?
Ez nagyon mókás, itthon szeretem, de kint nincs tekintélye. Egyáltalán nem menő, bár étterme azért van bőven, de szerintem a helyiek nem érzik a sajátjuknak és nem is nagyon szeretik. Ha eljutsz Amerikába akkor inkább a Chick-fil-A-t próbáld meg, ott a legjobb a szósz és a hús is omlósabb.
Mik a jövőbeli terveid, ha már itthon leszel?
Május végén jövök haza. Szerencsére a kezemben van a döntés ami a folytatást illeti. Már kaptam ajánlatot egy angol egyetemi csapattól, hogy náluk fejezzem be a mestert! Vannak terveim a kosárlabdával is, de dolgozni is szívesen elkezdenék, mivel sokat tanultam már. Az itt elvégzett üzleti szakról, ami digital- és socialmedia maketing-et foglalt magába, komolyan elismert certificate-t kapok, egyetemem marketing szaka a 6. legjobb az amerikai ranglistán, a cum laudéval (négyessel) elvégzett alapszakomról már nem is beszélve. Azonban most arra hajlok, hogy a mestert itthon végzem el, de a kosárlabda sincs elfelejtve.
A Középsuli korábbi interjúját Laurával ITT olvashatjátok!
