Nem csak a külföldi fiatalokat varázsolja el a magyar főváros szépsége. Aki közületek nem Budapesten nőtt föl, talán maga is egy idegen szemével tud rácsodálkozni a Budai Vár, vagy a Parlement fenséges látványára. Tegyetek virtuális sétát Flórával, a Diamond Models Rivercast modelljével a Duna mindkét partján, hátha kedvet kaptok, hogy Párizs vagy London helyett idén Budapest legyen az úti cél!
Flóra az Országháznál kezdte a Duna tengelye mentén szervezett sétáját. A sokak által a világ legszebbjei között számon tartott parlament az 1800-as évek végén épült, ugyanakkor, mint a Hősök tere vagy az Andrássy út, a kontinens első földalatti vasútja, vagy néhány dunai híd. A sok beérkezett pályamunka közül végül Steindl Imre neogótikus terve lett a nyertes. Flóra is megcsodálta az éületet, de igazán nagy hatást a folyóparton üldögélő költő szobra tette rá:
“József Attilát senki nem tudja megelőzni nálam. Csodálatos élmény volt együtt nézni vele a Dunát.”
Flóra a Lánchídon sétált át Pestről Budára. Budapest első, állandó hídja névadójának, Széchenyi Istvánnak köszönheti létét. A különleges függőhídat az angol, Adam Clark tervezte. Róla nevezték el az Alagút előtti területet Clark Ádám térnek. A nagyszabású vállalkozás megvalósulítására a reformkor nemessége részvénytársaságot alapított. A híd építéséhez a Habsburg Birodalom távoli tájairól, Stájerországból hozták a faanyagot, a munkások pedig Angliából érkeztek Budára, családostul.
Flóra a budai Várnegyedben folytatta sétáját. A várpalota, amely ma többek között a Széchenyi Könyvtárnak és a Magyar Nemzeti Galériának is otthont ad, több évszázados múltra tekint vissza. Az épületegyüttest 1243-ben kezdték el építeni, a kor ízlésének megfelelően – rá sem ismernénk a mai palotára, ha ezt a középkori, erődített várat visszavarázsolnák a helyére. Zsigmond király 1410 és 1430 között építette meg a később egy lőporrobbanásban elpusztult Friss-palotát. A palotát Mátyás király fejezte be, de a tróntermet, a királyi lakosztályt, a csillagvizsgálót és a könyvtárat is ő fejezte be. Az 1800-as évek végén a szabadságharc során megrongálódott épületegyüttest újjáépítették. 1987 -óta mint Budai Várnegyed szerepel a Világörökség listáján. Többek között felépült Ybl Miklós tervei alapján a Várkert Bazár és Schulek Frigyes tervei szerint a Halászbástya is , amely annak köszönheti nevét, hogy a középkorban a várfal ezen részét a halászok céhe védte.
Kalauzunk, Flóra is nagyon élvezte a kalandozást a neoromán műemlék környékén, még egy szelfit is készített:
“A Halászbástya nagyon elragadó volt, gyönyörű onnan a kilátás. Nagyon kellemes sétát lehet tenni, viszont ezt ne magassarkúban tegyük a macskakő miatt 🙂 “.
Miután bejártad Budapest ismerős szépségeit, csatlakozz a BUBAP vagy az Imagine Budapest egyik csapatához! Ezen szervezete kislétszámú csoportoknak mutatja meg Budapest azon szépségeit, érdekességeit, amelyeket legtöbbünk számára is láthatatlanok.
Barlangok a Várnegyed alatt. / A Várnegyed azonban nem csupán az, ami a felszínen látszik. A várhegy üregeit a betörő víz vájta a mészkőbe. Eddig 2800 négyzetméternyi területet tártak fel a várnegyed házai alatt húzódó pincékből kiindulva. 750 évvel ezelőtt a lakosok feldezték az üregrendszert, fokozatosan kitágították, belakták a pincéket. Erődként, vagy éppen a tűzvész esetén menedékként funkcionáltak.Gazdasági haszna is volt a barlangoknak, sokan borospinceként hasznosították őket. Miután az 1800-as évek elején egy járvány miatt kipuszultak a tőkék, a barlangokat elhagyták, ezt követően rablók, haramiák tanyáztak benne, majd lassan mindenki elfeldte a létezüket. A 20. század elején elkezték a rendszer feltárását és renoválását. Manapság a Sziklakórház és a Budvári Labirintus üzemel bennük.
Képek: Konkoly-Thege György
