Ezt nézed:  / Hírek / Zene / Fontosabb a magyaroknak a magyar zene, mint a külföldi

Fontosabb a magyaroknak a magyar zene, mint a külföldi

Ez derül ki jobbára egy 2016-ban, a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért nevű jogkezelő megbízásából készített kutatásból, melyet a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ készített el. Egy ötszáznégy fős reprezentatív felmérésben a válaszadók 16%-a mondja azt, hogy amennyiben lehetősége van rá, csak magyar zenét hallgat.

A résztvevők 75%-a szerint teljesen lényegtelen, hogy magyar vagy nem magyar zenét hallgat, 9% pedig inkább a külföldi előadókra voksol, tehát majdnem fele azoknak, akik csak a magyar zenét fogyasztják inkább.

a válaszok megoszlása a teljes népesség körében:

Az eredmények korcsoportok szerinti kibontása után viszont a fiatalok magyar zene iránti elköteleződésének hiánya rögtön megmutatkozik: míg a 30 és 49 év közöttiek, valamint az 50 és 60 év közöttiek 20-20%-a hallgat csak magyar zenét, addig a harminc év alattiak mindösszesen 6%-a mondja magáról, hogy csak itthon készült dalokat fogyaszt. A fiatalabb generáció, a 18 és 29 év közöttiek 19%-a pedig egyenesen a külföldi zenékre hajt, 75% számára pedig mindegy, csak számára jó zene legyen az, amit hallgat, fülbemászó és tetszetős, habár, a megkérdezettek állítása szerint is, ez nem zárja ki tehát, hogy magyar zenét is hallgassanak. Az, hogy egy XXI. századi polgári Magyarországon, mely az európai országok közösségét összefogó szervezet, az Európai Unió tagja, az emberek szeretik különféle nemzetek zenészeinek munkáit hallgatni, teljesen rendben van.

a válaszok megoszlása a 18-30 év közöttiek esetében:

Az is kiderül ráadásul a felmérésből, hogy milyen eszközön, módon hallgatják az emberek a zenét. A teljes népességre vetítve a kutatásból az látszik, hogy leginkább a rádiót részesítik előnyben.

a válaszok megoszlása a teljes népesség körében:

A fiatalok körében azonban itt is mások az arányok, a harminc éven aluliak 80%-a használ valamilyen streamingszolgáltatót, s csupán 46% az, aki rádióhallgatónak (is) mondja magát.

A kutatás vizsgálta az élőzenére való igényt is, s kiderült, hogy  míg 2015-ben a lakosság 20%-a egyszer, 42%-a pedig többször is részt vett koncerten a felmérést megelőző 12 hónapban, addig a 2016-os adatok emelkedő tendenciát mutattak az élőzene-fogyasztást illetően: a megkérdezettek 62%-a volt koncerten legalább egyszer.

VACSIZZ VELÜNK! – NYEREMÉNYJÁTÉK – részletek ide kattintva

 

Azokat pedig, akik nem járnak el koncertekre, arról is megkérdezték, mi az oka annak, hogy nem. A teljes népesség körében az alábbiak szerint alakultak a válaszarányok.

Forrás: HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ

A legtöbben tehát anyagilag nem engedhetik meg maguknak, hogy élőzenei eseményeket látogassanak. A kutatást végzők tehát arra jutottak összegzésképpen, hogy alapvetően mi, magyarok nagy zenefogyasztók vagyunk, érdekel minket a hazai zenegyártó művészek kiadott alkotásai, még élőben is szívesen találkozunk a zenészekkel és hallgatjuk őket. Van egy olyan társadalmi réteg a magyarságban azonban, akik ez utóbbit nem engedhetik meg maguknak, így a pénz az csupán, ami visszahúzza az embereket inkább, nem az érdeklődés hiánya.

A cikk a Nemzeti Kulturális Alap Cseh Tamás Programjának támogatásával készült.