Gyorsan javul az állapota a december 1-jén a Fővárosi Állat- és Növénykertbe mérgezéses tünetek miatt szállított parlagi sasnak – tudtuk meg a Fővárosi Állat- és Növénykert Kommunikációs Osztályától.
Az állatot Békés megyében találták a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. A legyengült madarat előbb helyben vitték el egy állatorvoshoz, majd még aznap beszállították a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Az állat a mérgezés jellegzetes, főként idegrendszeri tüneteit mutatta, mint például a görcsös lábtartás. A kezelés célzott ellenanyaggal történt, amelyre jól reagált a madár szervezete, így hamar elkezdett önállóan táplálkozni, miután elmúlt a méreg hatása.
A tavaly Tokaj térségében talált, így Tokaj névre keresztelt nagyjából 1 éves tojó már tünetmentesnek bizonyult, de a szabadon engedésig még sokat kell erősödnie és gyarapodnia. A meggyűrűzött madár súlya 3,4 kg, ami nem elegendő egy ilyen állatnak, így addig, amíg meg nem erősödik, nem engedik szabadon a gondozók, hiszen jön a tél, így nehezebb feladatok várnak rá.
A parlagi sas (Aquila heliaca) Magyarországon őshonos, fokozottan védett ragadozó madár, természetvédelmi eszmei értéke 1.000.000 forint. Hazai állománya manapság pár száz állatra tehető, 2014 januárjában 220 parlagi sast regisztráltak, ami nem túl sok, de még így is rengeteg veszély fenyegeti a faj fennmaradását.
Nagyon gyakoriak a szándékos, vagy véletlen mérgezések. Az elmúlt évtizedben összesen 77 mérgezett parlagi sas került a természetvédelmi szakemberekhez, de több hazai csoport igyekszik visszaszorítani a mérgezések számát . Az uniós támogatásban részesülő parlagi sas védelmi program keretein belül munkálkodik a Természetvédelmi Egyesület (MME), számos nemzeti park és a Fővárosi Állat- és Növénykert is. Emellett életre hívtak egy mérgezésellenes kerekasztalt is, amelyben a fent említettek mellett a hatóságok, a Nemzeti Nyomozóiroda, a Vadászkamara és több más szervezet, illetve állatorvosok is segítik a mérgezéses esetek visszaszorítását.
Tokaj tehát jobban van, nemsokára visszatérhet a természetbe, ám nem minden állatot sikerül megmenteni. Előfordul, hogy későn jutnak segítséghez, de az Állatkert természetvédelmi mentőhelyén így is, évente mintegy kétezer emberi segítségre szoruló, hazánkban őshonos állat mentéséről gondoskodnak. A vadon élő állatok közül a legtöbbet országosan is a Fővárosi Állat- és Növénykertben mentik és gyógyítják, de az intézmény természetesen számos partnerszervezettel együtt igyekszik segíteni a bajba jutott állatoknak.
Fotó: budapest.hu, hirado.hu
