Ma már hazánkban is mindenki tudja, hogy mi az a Valentin-nap. Na, de azt is tudjuk-e, hogy honnan ered ez a szokás? Itthon a 90-es évektől vált ismertté, így mára mindenhol hódít.
S
zent Bálinthoz kötik a szokást, ugyanis ő a szerelmesek védőszentje. Február 14-én tartják az egész világon. Eredetileg az ókorból származik ez az ünnep, de nálunk inkább az angolszász hagyományt vettük át. A név is erre utal, ugyanis mi egy átvett nevet használtunk. Eredetileg Bálint-nap volt. A kifejezés az elmúlt években keresztelődött át Valentinre.
Már az ókorban is hasonló volt a felfogása az ünnepnek. A férfiak virágot adtak szeretett hölgyüknek, valamint apró ajándékokkal lepték meg őket. A hagyományt évről évre megtartották, így világszerte népszerűvé vált.
Ma már egy nagyobb körítés alakult ki február 14-e körül. Az üzletek ezerszámra árulják a kisebb meglepetéseket, ösztönözve minket arra, hogy ne feledjük a szeretteinket. Nem csupán a kedvesünknek adhatunk apróságot, ugyanúgy a szeretteinket is meglephetjük valamivel. Sok helyen már az a divat, hogy a szülők is kapnak valami kis ajándékot.
Viszont vannak olyanok is, akik kifejezetten ellenzik ezt az ünnepet. Magyarországon ugyan nem volt divat. A rendszerváltás óta lett népszerű, előtte nem igazán lehetett hallani róla, így nem is tartották meg. Az elutasítása abból fakad, hogy szerintük inkább számít már egy nagy giccsparádénak, mint valódi érzelmeknek. Aki szereti a kedvesét, annak a szerelme nem egy napra koncentrálódik.
Akármely verzióban is gondolkodunk a Valentin-nap megmarad a szerelmesek napjának. Lehet ünnepelni, vagy inkább becsukni a szemünket és túlélni azt a napot, de a jelentőségén mit sem változtat. Ma is és az ókorban is ugyanaz volt a fontos. Egy kicsit törődni a szerelmünkkel és együtt tölteni az időt vele, hiszen ez a nap ilyenkor csak két emberről szól.
