Szokott járni hozzánk egy fiú húsvétkor locsolkodni. Mikor először állt elénk kis kölnis üvegcséjével, ezzel a kísérőszöveggel öntötte tartalmát fejünkre: ‘Locs pocs’. Kedvesen nevettünk rajta, viszont mikor már a sokadik húsvéton is ezt hallottuk tőle, kezdett unalmas lenni a szlogen. Ennek a fiatalembernek ajánlom ezt a cikket.
Húsvéthétfőn, korábbi nevén vízbevető, vízbehányó hétfőn felkerekedtek a legények, hogy megöntözzék leányismerőseiket. Rendesen felkészültek a ‘fürdetésre’: a vödör víz mellett verssel is készültek aznapra. A legkorábbi locsolóversek a népi folklór termékei, amik több funkciót is elláttak: kifejezték tiszteletüket az adott ház lakói felé, jó egészséget, gazdagságot kívántak nekik, a lányoknak pedig termékenységet. Nagy hangsúlyt kapott ékes hajuk dicsérete.
“Szépen kérem az anyját,
Adja elő a lányát,
Hadd locsolom a haját!
Hadd nőjön nagyra,
Mint a csikó farka,
Még annál is nagyobbra,
Mint a Duna hossza.
Szabad-e locsolni?”
Olvass a sorok között
A kisebb fiúk jókívánságokkal és tojáskéréssel érkeztek a lányos házba, az idősebbek ennél jóval pikánsabbat is megfogalmaztak. A pajzán tartalom nem újkeletű dolog a locsolóversekben. Már korábban is élt a hasonlat, miszerint a locsolás a szexuális aktussal egyenlő.
“Galagonya túróval,
Itt állok a fúróval
Szép virágszál! Lábad köze
Többet ér, mint Rábaköze!
Fel a szoknyát, le a bugyit,
Hadd locsolom meg a nyuszid!”
“Zöld erdőben jártam véled
Kezem erre-arra téved
Úgy éreztem, nem vagy nedves
Meglocsolhatlak-e kedves?”
“Nadrágomban locsolóm,
Nincsen dugó benne,
Hogyha én azt elővenném,
Nagy röhögés lenne.
De én azt nem teszem,
Mert kezemben a kölni!
Locsolni jöttem,
Nem pedig tökölni!”
“Biciklivel érkeztem, negyven métert fékeztem
Kiszakadt a nadrágom, kifigyelt a tojásom.
Szabad-e locsolni?”
Háztűznézőben
Ha egy fiú csak udvarol szíve hölgyének, vagy éppen a szülők szimpátiáját igyekszik megnyerni, ajánlott elkerülni a pajzán tartalmat, s helyette dicsérni mindenkit, aki összegyűlt az udvaron vagy a szobában. Azért meg lehet próbálni puszit kérni a leánytól.
“Ebben a ház udvarában szép kis bimbó nő.
Nevelje majd szépre, jóra a jó Teremtő!
Vizet hoztam a tövére, szálljon áldás a fejére,
Istentől azt kérem, piros tojás a bérem!
Szabad-e locsolni?”
“Üdvözlöm e szent ünnepet, a ház minden lakóit,
Kívánom, hogy töltsék vígan ennek minden óráit.
Vagyon itt egy szép virágszál, aki, tudom, öntözést vár,
Mert víz nélkül minden plánta, úgy gondolom, elszáradna!
De hogy ő soká viruljon, szép orcája is piruljon,
Megöntözöm piros vízzel, fogadja el jó szívvel!”
“Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam,
Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam.
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja,
Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebemben is elférnek a piros tojások.”
“Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam
Bárány húzta rengő kocsin mindjárt ide szálltam.
Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom,
Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom!”
Versek a havernőnek
Attól a lánytól, aki a fiúnak csak jó barátja, értelemszerűen az nem kérhet csókot. Egy lazább, iszogatós locsolóversen jót fog mulatni, és már teríti is az asztalt. Vele bátran lehet viccelődni is.
“Jó reggelt, angyalkánk!
Látjuk, már vártál ránk.
Eljöttünk, hogy meglocsoljunk,
ha mást nem, a torkunkat,
a jókedvnek könny? pírja
borítsa el arcodat.
Szép vagy, szép vagy, mint egy angyal,
ne váljunk el hát haraggal,
beesett a hónunk alja:
elő a bort, nosza rajta!”
“Én verset nem tudok, azt mondjanak a kicsik.
Én csak azért jöttem, hogy igyak egy kicsit.”
“Tele van a hajad kosszal,
meglocsollak Domestosszal!”
“Ha Chuck Norrisnál húsvét lenne,
a nők élete véget érne,
nem azért, mert azt akarja,
csak túl erős a villám karja!
De bennem azért megbízhatsz,
forgórugást nem kaphatsz,
nem vagyok én olyan kemény,
locsolásra van e remény?”
Természetesen csak a vicc kedvéért:
“Zöld erdőben jártam,
Zöld levelet láttam.
Elszívtam!
Bejött!”
Aki komolyan gondolja
Ebből a jeles alkalomból szép gesztus megtanulni egy hosszabb verset. Egy délután alatt memorizálhatók. A fiúk egymás közt akár versenyezhetnek is, kié a legterjengősebb. De ne csak a hossza miatt legyen kiemelkedő! A hagyományőrző székelyek például csodaszép költeményekkel büszkélkedhetnek. Ölts magadra te is népviseletet, hogy még hangulatosabb legyen a locsolás.
“Ott fenn a Hargitán magas fenyők vannak,
Lenn a hegyek alján székely népek laknak.
Olyan a székely, mint egy, egy fenyőfa,
Az idők próbáját örökké kiállta.
Ünnep köszönteni szólnak a harangok,
Melyek azt hirdetik, Jézus feltámadott!
Nem fekszik a sírban, új életet hozott,
Támadj fel én népem, ne légy többé halott!
Van a székely népnek sok- sok hagyománya,
De még annál is több régi jó szokása.
Ha Húsvét másodnapján locsolni járunk,
Ezzel egy régi hagyományt örökké ápolunk.
Én is most követem az ősök hagyományát,
Meglocsolhatom-e a ház szép leányát?”
” Felsütött a húsvét fényes napsugára
Minden kereszténynek háza ablakára.
Feltámadt a Jézus, nem maradt a sírban,
A neki faragott hideg koporsóban.
Húsvét másodnapján mi jutott eszembe,
Szagos vízipuskát vettem a kezembe.
Elindultam vele piros tojást szedni,
Hogyha adtok, lányok, meg foglak öntözni.”
A versek, amiket tilos egy lány előtt elszavalni
A televízió megjelenése nagy hatással volt a locsolóversek formájára s tartalmára egyaránt. Pársorosra rövidültek; a fiúknak elment a kedve a verstanulástól. Előfordul, hogy a locsoló le sem tudja tagadni rosszkedvét, unottságát- elvégre csak a piros tojást felváltó pénz miatt jött.
“Húsvét van, odakinn mosolyog az ég is,
Adjanak egy ezrest, mosolygok majd én is!”
Szintén a média hatása a nyelvi agresszió terjedése a locsolóversekben. Igaz, sokszor a humor eszköze, de ugyan melyik lány örülne a “házisárkány” jelzőnek? Az úgynevezett asszonygyalázó versek messze kerülendők!
“Árok partján döglött csiga,
Meglocsollak hülye p*csa.”
A jókívánságokat sem kell ellentétesen értelmezni.
“Trágyadombon él a bögöly
meglocsollak meg ne dögölj.”
Ha egy fiú mégis ezt kívánja, a meglocsolt lány bizonyára nem fogja olyan nagyon bánni a legény gyors távozását.
“Itt vagyok, friss vagyok,
Máris sorba állok,
Csak egy kicsit meglocsollak,
Aztán odébb állok! ”
Ami mindig nyerő
A locsolásra váró lányok legjobban talán azt a verset értékelik, amit a legények maguk írtak. Lehet akármilyen gyenge alkotás, a szándék kárpótlás. Ezért fiúolvasóinknak azt ajánlom, próbáljanak maguk is írni egy húsvéti verset. Udvarias megszólítás, a szeretet kifejezése, virághasonlat – és már nem lehet baj. Ha pedig nagy sikere volt a műnek, osszátok meg a Középsulival is!
Ezt kitöltöttétek már? TESZT: beszélsz virágnyelven?
Fotók: goodwp.com, regiofm.hu, szol.hu, kovacsneagi.qwqw.hu, hvg, programturizmus.hu, erdelyben.info.
