A két Korea a második világháború végén nem csak területileg, de nagyon sok tekintetben kulturálisan is elkülönült egymástól. Ma gyakorlatilag két teljesen különböző világ terül egymástól pár kilométerre. A szépségideál minkét országban változott. Egy videó megmutatja hogyan.
Tiffany Lee bemutatja, hogyan is változott meg a női szépség és a divat Észak- és Dél-Koreában 1910 és 2010 között. A 100 évet átívelő bemutatóban a határ minkét oldalának haj-és sminktrendjeit láthatjuk.
1910-ben például a nők bonyolult módon hordták hajukat, rengeteg díszítéssel.
1940-re szinte már minden nő vörös rúzst használt, nyilvánvalóan a nyugat hatására, mely a második világháború idején érte el Koreát.
1850-re az ország és a szépségideál drámai módon megváltozott. Sokan az 1950-1953 között zajló koreai háborút okolták a két Korea szétszakadásáért, de valójában már a második világháború végén kettészakadt. Ettől kezdve a dél-koreai nők a nyugati szépségtrendeket kezdték el alapul venni, míg Észak-Koreában a militarizált stílus terjedt el.
https://www.youtube.com/watch?v=5SWHjWtykns
A 60-as évektől kezdve úgy tűnik Északon és Délen is nőiesebbek lettek a hölgyek, valószínűleg azért, mert maguk mögött hagyták a háborús éveket. Észak-Koreában a politika befolyásolta a divatot, míg Délen elindultak a szexibb irányzatok.
A 80-as években a dél-koreai nők merész hajkölteményeket és sminket varázsoltak maguknak. Az észak-koreai vezetés szerint viszont a legmegfelelőbb egy nő számára a visszafogott megjelenés volt.
Még a 90-es években is a nagyon sok merész szín jellemezte a dél-koreai női divatot. Észak-Koreában ekkor a fül mögé tűrt haj játszott nagy szerepet.
A 2000-es években Észak-Koreába visszatért a militarizált stílus, Délen pedig a brit szemfestési mód lett a trendi. Még 2010-ben is, sőt napjainkban is élénken elkülönül a két ország stílusa, persze nem csak e tekintetben.
Ma Dél-Korea a divat és a plasztikai sebészet egyik nagy központja, ahol a szépség mindennapos elvárás. Ezt diktálja a kor. Északon ezzel szemben sokan mit sem tudnak a nemzetközi divatirányzatokról.
