Te beköltöznél egy szalmából és sárból készült házikóba? A szerbiai Boljevac közelében vannak, akik már meg is tették. Ott épül ugyanis az első szerbiai ökofalu egy szabadkai építész vezetésével.
Horvát Lehel építész a környezettudatos szemlélet jegyében kezdte el az ökofalu tervezését, de korábbi munkáiban is használt már újrahasznosított anyagokat. Azt vallja, hogy a modern embernek vissza kell térnie a régiek módszereihez, hogy a hagyományos technikák felhasználásával olcsó és természetes anyagokból készült, környezetbarát házakat építhessenek.
Az épülő ökofalu a permakultúra részeként kíván egy olyan mozgalom céljai szerint létezni, ahol olyan élőhelyek kialakítása a cél, melyek a természettel harmóniában, az ökológiai folyamatokat figyelembe véve épülnek és működnek.
A szalmaházak nemcsak a környezetnek tesznek jót, de kalákában épülnek, vagyis közösségi építkezéssel jönnek létre. Az egész család besegít, mindenki kiveszi a részét a ház építésből, ami három hónap alatt már lakhatóvá is válik. A falak szalmabálákból készülnek, melyeket több réteg sárral vakolnak be, az alapot pedig akácfa cölöpök adják. A kész szalmaházikó kiváló hőszigeteléssel bír, ugyanakkor állandó a légcsere és stabil a páratartalom, ami a légutaknak is jót tesz. Az építkezés egy hagyományos ház felhúzásához képest alacsony költségekkel jár, így egy családi nyaralás is megspórolható belőle. Az alapanyagok, a technika és a végeredmény környezetbarát és hozzájárul az üvegházhatás csökkentéséhez, ugyanakkor közösségépítő erővel is rendelkezik egy ilyen lakóépület felhúzása. Az épülő ökofalu olyan emberek keze alatt formálódik, akik mindezt fontosnak tartják és úgy gondolják, hogy egy épület megvalósítása többet jelent puszta építkezésnél.
Olvass többet!
Képek: inanitha, utajovobe
