Rendhagyó megemlékezés az ’56-os szabadságharcról
A Hyperandhyper oldal csapata (megrendelésre) készített egy térképet, ami minden magyarnak hasznos lehet. A kép ugyanis úgy mutatja be Budapestet, ahogyan eddig egy történelemkönyv sem.
A Hyperandhyper egy designmagazin, amit Bárdos László alapított 2012-ben. Az oldal kelet-európai tervezők és globális márkák kis számban gyártott termékeit mutatja be. Legfontosabb számukra a vásárló és az egyediség. Honlapjukon nemcsak a termékek leírását találjuk meg, de meg is rendelhetjük azokat.
A térkép készítőit az a cél motiválta, hogy úgy ábrázolják fővárosunkat, hogy minden forradalmi esemény helyszíne jól látszódjon rajta, kezdve a Parlamenntől a Március 15. téren át egészen a Széna térig. Ugyanis az 1956-os forradalom és szabadságharc nem csupán október 23-ából állt: az azt követő napok és azok helyszínei is ugyanolyan jelentősek.
A kétszínnyomásos térkép a ‘Csapataink harcban állnak’ nevet viseli.
Hogyan is követték hát egymást az események?
Október végén egyetemisták szerveztek gyűlést a Budapesti Műszaki Egyetemen. A fiatalok itt beszélték meg, miket követelnek a kormánytól, tizenhat pontban megfogalmazva ezeket.
Október 23-án a fiatalok tüntetni indultak. Az egyetemnél és a Március 15. téri Petőfi-szobornál gyülekeztek, ahonnan a a Bem téren található Bem József-szobor felé vették az irányt. Itt már a kilyukasztott zászlót lengették.
Este a Kossuth téren tüntetett az egyre terjedelmesebb tömeg. Itt, a Parlament előtt mondott beszédet Nagy Imre 21 órakor.
Nem sokkal Nagy Imre beszéde után, 21:30-kor sikerült ledönteniük a tüntetőknek Városliget melletti Sztálin szobrát.
Míg az összegyűltek egyik csoportja a Kossuth téren kántálta, hogy “Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába!”, addig jópáran a Magyar Rádió székházát kezdték ostromolni, miután ott nem olvasták be tizenhat pontjukat. A tüntetők időközben fegyvereket szereztek, s megkezdődött köztük a harc az épületből lövöldöző ÁVH-sok ellen. A pesti srácok győzedelmeskedtek, ám csak rövid ideig lehetett övék az épület: a városba szovjet tankok vonultak be. November ötödikén az oroszok elfoglalták a Rádiót.
Október 25-étől már nem tüntetésről, hanem harcról beszélhetünk. 25-én az ÁVH emberei sortüzet nyitottak a Parlament előtt összegyűlt tömegre. 28-án a Corvin köznél került sor ütközetre, ami november elején megismétlődött. A magyarok a Budai várnegyedben is helyt álltak a szovjet ellenséggel szemben. Fontos csatahelyszín még a Köztársaság tér illetve a Széna tér, ahol megalakult a tüntetők szervezett csoportja.
A Hypeandhyper korábban már megemlékezett 1848-ról is: az euróra emlékeztető Forradalmi Bankójukról Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Széchenyi István és Batthyány Lajos köszön vissza ránk.
Szöveg: Fekete Fanni
Fotók: hyperandhyper.com, sfkornyek.szabadsagharcos.org
