Sokunknak meggyűlik a baja a készség tantárgyakkal, hiszen a képességeink nem egyformák. Lehet valaki tehetséges sportoló, ha nem jó a kézügyessége és ugyanúgy lehet valaki egy kis Van Gogh, ha a tesiórákon csak csetlik botlik. Hiába sorolják a tesit, az éneket, a rajzot és a technika órát a készség tantárgyak közé, a tanárok csak a legritkább esetekben kezelik ezen tárgyakat a helyükön, hiszen mind tudjuk, hogy egy pedagógusnak a saját tanórája a legfontosabb.
Ha te is megizzadsz egy-egy rajzórán, mert még egyenes vonalat húzni is képtelen vagy, nemhogy ön- és vetett árnyékú dísztököt rajzolni, akkor a jobb agyféltekés rajzolás a te megmentőd lesz.
A módszer megalkotója
A jobb agyféltekés rajzolási módszer egy Los Angeles-i rajztanár, Betty Edwards fejéből pattant ki. A tanárnőt egy hétköznapinak tűnő, ám sohasem boncolgatott kérdés foglalkoztatta:
miért van az, hogy középiskolás tanítványai egyszerűen képtelenek pontosan lerajzolni azt, amit látnak?
Edwards úgy érezte, hogy egy látásmódbeli problémáról van szó. Feltevéseit alátámasztották Roger W. Sperry (később Nobel-díjjal elismert pszichobiológus) 1968-ban megjelent kutatási eredményei, melyekből kiderült, hogy az emberi agy két alapvetően eltérő gondolkodásmódot használ. Az egyik verbális, elemző és sorrendet betartó, míg a másik vizuális, észlelő és ezzel egyidejű gondolkodásra képes. Az elképzelés, hogy valaki átvált egy hagyományostól eltérő gondolkodás- vagy látásmódra, egybevágott Edwards saját rajzolási tapasztalataival és megmagyarázta a diákokkal kapcsolatos megfigyeléseit.
A tanárnő Sperry kutatásaira alapozva megírta a Jobb agyféltekés rajzolás című könyvét, mely a gyakorlatba ülteti az agykutatás rajzolással kapcsolatos eredményeit.
Hogyan működik?
A módszer egy mentális váltást tanít a két agyfélteke között, előtérbe helyezve a jobb agyfélteke előítéletmentes, vizuális, globális észlelési működésmódját. A gyakorlatok némelyikét lehet furcsának nevezni, de mind egyszerű és nem igényel rajztudást, tehetséget.
Már az is bőven elegendő, ha valaki teljesen átlagos kéz-szem koordinációval bír, és nagyjából van annyi kézügyessége, hogy írni tud.
A feladatok végig veszik a rajzolás öt alapkészségét, a szélek, terek, viszonyok, a fény-árnyék és a teljesség észlelését.
Nekem is sikerülhet?
Persze. A jobb agyféltekés rajztanfolyam elkezdését általában 14 éves kor felett javasolják.
Aki részt vesz a tanfolyamon, annak garantálják, hogy rajzolási képességei jelentősen javulni fognak az ötödik nap végére.
A technika elsajátítása persze nem ad örök érvényű helyet a British Múzeum képtárába, de arra mindenképpen jó, hogy a rajzórákat egy kötetlen, felszabadító, kreatív folyamatként éljük meg.
