Egy színésznő, aki miatt elhagyta volna Szendrey Júliát
Az egyik művészmozin belül bizsubolt üzemel. A lehető legkülönlegesebb fülbevalókat lehet náluk kapni: macskás, lemez alakú, Túró Rudis… És olyan, aminek egyik párján egy költő, a másikon hitvese néz vissza viselőjére. Mint például Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. Pedig – bár kevesen tudják – nem ő volt zseniális költőnk egyetlen menyasszonya…
Nyáry Krisztián sok verskedvelő romantikus elképzeléseit döntötte romba, amikor megírta Így szerettek ők című könyvét. Ebben az alkotásban lerántotta a leplet költőink, íróink valódi szerelmeiről, eltitkolt viszonyairól. Radnóti Miklós és Csokonai Vitéz Mihály életéről nemrég már olvashattatok. A felsorolásból azonban talán a legnagyobb, Petőfi sem maradhat ki. Mert Nyáry szerint neki is volt mit takargatnia.
“Légy a feleségem!”
Az senki előtt sem titok, hogy Petőfi Sándor színész szeretett volna lenni. Több ízben is csatlakozott társulatokhoz. 1845-ben Debrecenben játszott – volna, ha engedik. Saját versét ugyan nem olvashatta fel a nézőközönségnek (a cenzor nem engedélyezte), azonban megismert egy fiatal hölgyet, aki felkeltette érdeklődését: a színház egyik színésznőjét, a tizenkilenc esztendős Prielle Kornéliát. Azt ugyan nem tudni, akkor közel kerültek-e egymáshoz, azt azonban tudni: egy év múlva Petőfi visszalátogatott a városba, ahol ismét találkozott Prielle Kornéliával, azaz Nellivel. A költőt hősként ünnepelték a színházban, a lány pedig elszavalta egy költeményét. Valószínűleg ez a pillanat hatott rá legerőteljesebben, mirl ezután úgy döntött, megkéri Nelli kezét. Csakhogy akkor már Júlia volt a menyasszonya…
Mintha a helyi papok tudták volna, hogy Petőfit hazavárja valaki, ugyanis egy sem szándékozott összeadni őket. A költő Jókai Mórhoz sietett, akinek beszámolt a történtekről s lángoló érzéseiről. Menyasszonyának azonban nem szólt Nelliről – Júlia egy ismerősétől hallotta vissza, hogy megcsalták. Naplójában írt is az esetről.
“… Priell Nelli színésznőt úgy megszerette, hogy mindjárt nőül akará venni, de először hitbeli különbség akadályozta, mire ő mindjárt a leány hitére akart áttérni, de erre is időt kívántak, mi alatt aztán a leánynak elment a kedve tőle, s így elmaradt az egész. S én e hosszú gyalázatos mesét mosolyogva hallgatám végig, mi alatt úgy fájt a szívem…”
A szívfájdalom ellenére, feltehetően az események sodrásának és a kor házasságra vonatkozó, szigorú, formális elképzeléseinek köszönhetően, Júlia és Petőfi pár hónap múlva oltár elé álltak. Vajon kit szeretett Petőfi? Júliát vagy Nellit? Vagy mindkettejüket? Lehetséges ez? Ezt mi nem tudhatjuk…
Igazi férfifaló volt
Nelli sem búslakodott sokáig meghiúsult nászukon: hamarosan hozzáment egy Szerdahelyi Kálmán nevű színészhez. Őt aztán egy huszártiszt követte az életében. Vérbeli színésznő volt: a debreceni színház után a Nemzeti csillaga lett. Rengeteg darabban mutatta meg tehetségét; a közönség imádta. Bizonyára sok udvarlója akadt a csinos színésznőnek, ő azonban – miután elvált második urától – visszatért Szerdahelyihez.
A színház idős korában is foglalkoztatta. Még ekkor sem veszített szépségéből – s megözvegyülve, nyolcvan évesen harmadszorra is férjhez ment, méghozzá egy nála közel negyven évvel ifjabb férfihoz! Rozsnyai Kálmán író-műgyűjtő mellett aztán élete végéig kitartott.
A Petőfi életművét kezelő Gyulai Pál igyekezett titokban tartani a költő és a színésznő rövid románcát. Igaz, Nelli maga is beszélt viszonyukról, és Jókai is megerősítette mindezt, sőt, írt is róla!
Júliát azonban megnyugtathatta a tudat, hogy Petőfinek nemcsak felesége, de gyermekének anyja is lett. S másik menyasszony ide vagy oda, mégiscsak hozzá szólnak e megrendítő sorok :
“Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világból
Az éj közepén, s oda leviszem azt,
Letörleni véle könyűimet érted,
Ki könnyeden elfeledéd hivedet,
S e szív sebeit bekötözni, ki téged
Még akkor is, ott is, örökre szeret!”
Szöveg: Fekete Fanni
Forrás: Nyári Krisztián: Így szerettek ők
képek: budapestcity.org, georgikon.hu, tananyag.almasi.hu, casememoriale.ro