A riói olimpia a 28. a modern olimpiák sorában. 1896-ben rendezték meg először a játékokat Athénban, majd az utóbbi több, mint 100 évben 19 különböző országban mérhették össze erejüket a világ legjobb sportolói. Egy-egy olimpia rendezési jogának elnyerése nem csupán presztízst jelent a győztes városnak, hanem a nevezés szószólói komoly gazdasági hasznot is remélnek az eseménytől. Rövid távon kétségtelenül fellendül a turizmus és sok munkahelyet teremtenek az építkezések és a játékok, ám igen problematikus, hogy a hihetetlen befektetést igénylő infrastukturális fejlesztések valóban “megérik-e a pénzüket”. Számtalan egykori olimpiai épület ma kihasználatlan romként kérdőjelezi meg saját múltjának jelentőségét.
1: 2008 Peking – Strandröplabda-pálya
2: 1936 Berlin – Olimpiai falu
3: 1936 Berlin – uszoda
Az egykori olimpiai falunak izgalmas múlt adatott meg. A náci Németországban rendezett olimpia létesítményeiben a német hadsereget szállásolták el, majd a második világháborút követően szovjet laktanyaként üzemelt az épület egészen 1992-ig.
4: 1956 Cortina d’Ampezzo – Síugrósánc
Az 1956-os téli olimpián versenyzett először síugrásban a svájci Andreas Dascher oly módon, hogy nem a feje fölé emelte a karját, hanem a teste mellett tartotta. Így messzebb lehet repülni.
5: 1968 Grenoble – Síugrósánc
6: 1968 Mexikó – mozi a versenyzőknek
7: 1972 München – elhagyott vasútmegálló
8: 1984 Szarajevó – Egykor olimpiai falu, ma részben temető
9: 1984 Szarajevó – Elhagyott bobpálya
10: 2004 Athén – A görög olimpikonok nevével díszített, elhagyott szökőkút
11: 2004 Athén – Edzőmedence az olimpiai faluban
