Jó, ha tudjuk, hogy ami egyszer felkerült az internetre, azt kettő kattintással bárki letölthette magának. A világháló annyira szerteágazó, hogy el sem tudjuk képzelni egy-egy feltöltött fotónk, adatunk, megosztásunk épp hol végzi majd. Fontos lenne, megtanítani a tudatos internethasználatra a fiatalokat.
Személyes biztonság az interneten
Szerencsére vannak olyan intézkedések, amelyek arra hivatottak, hogy megelőzzék, hogy internetes támadás áldozatává váljunk.
Soha senkinek ne adjuk meg a jelszavunkat!
Nincs olyan szervezet, bank, cég, amely elkérné ezeket – ezt jó, ha tudjuk. Ha mégis ilyen történik, akkor az egyértelműen támadást jelenthet.
Ne adjunk meg túl sok adatot magunkról!
Minél többet tud rólunk a támadó, annál könnyebben tud megtéveszteni, és rávenni arra, hogy azt tegyük, amit kér tőlünk.
Minél kevesebbet osztunk meg magunkról a közösségi oldalakon, weboldalakon, nyilvános fórumokon, annál nagyobb biztonságban vagyunk.
Mindig ellenőrizzük le a megadott telefonszám alapján, hogy tényleg olyanok kérnek-e személyes adatokat, információkat, akiket ismerünk és megbízhatónak tartunk.
Adathalász e-mail támadások
A támadók célja itt is az, hogy megszerezzék a személyes adatainkat (jelszavak, hitelkártya számok, banki adatok). Általában egy olyan weboldalra mutató hivatkozást küldenek nekünk, ami megtévesztésig hasonlít egy általunk ismert oldalhoz, s azt kérik tőlünk, hogy adjuk meg a személyes adatainkat. Mivel azonban ez egy hamis weboldal, az összes beírt információnk közvetlenül a támadókhoz kerül. Könnyen megtörténhet, hogy visszaélnek a bizalmas adatainkkal vagy megfertőzhetik így a gépünket.
Hasonló támadási formáról lehetett hallani az elmúlt időben, amely az OTP Bank nevében küldött megtévesztő üzeneteket, miszerint nyereményjátékon nyert a számlatulajdonos, ezért adja meg az adatait. Ahhoz, hogy az adathalász támadások működjenek, az elkövetőknek különböző trükköket kell bevetniük velünk szemben, de ezeknek mindig valami nyoma marad, így könnyen lelepleződhetnek. Ha gyanúsnak találjuk már a megszólítást vagy a levél tartalmát, esetleg egy barátunk nevében kapunk gyanús levelet, akkor már van is okunk a gyanakvásra. Ha egy e-mail vagy üzenet adathalász támadásnak tűnik, akkor egyszerűen töröljük! Ez lehet a legjobb megoldás ilyenkor.
Közösségi oldalak biztonsága
A közösségi oldalak használatakor legjobb védelem a közzétett információk korlátozása. Az adatvédelmi beállítások adhatnak némi védelmet, de ne feledjük, hogy ezek gyakran nehezen érthetőek, követhetőek, és megváltozhatnak a tudtunk nélkül is. Csak olyan információkat osszunk meg ezeken az oldalakon magunkról, amit, ha ismerőseink akár tovább osztanak, akkor se legyenek káros hatással ránk nézve a jövőben. A közösségi oldalhoz tartozó felhasználói fiókunkat jó ha erős jelszóval védjük, és ne használjuk fel más oldalakhoz ugyanazt a jelszót. Ha két lépcsőben kérik a hitelesítést, akkor jól tesszük, ha mindig engedélyezzük azt saját biztonságunk érdekében.
Legyünk óvatosak a közösségi oldalakon közzétett gyanús hivatkozásokkal is. Az elmúlt években itt is megnövekedett a vírusok terjesztése és az adatlopások száma. Sajnos rengeteg megtévesztő hír van jelen, amely egy ismert hírportál nevére hasonlító linkkel próbálja áldozatai számát növelni. Fontos az is, hogy csak olyan alkalmazásokat telepítsünk, amelyekre szükségünk van és jól ismerünk,vagy ha nem ismerjük, akkor nézzük meg telepítés előtt, hogy megbízható oldalakról származnak-e? Aztán, ha már nincs rájuk szükségünk, távolítsuk el.
Képek forrása: 24.hu, computerworld.hu, chip.com.tr, worldpulse.com
