Egy forró nyári napon betértünk Székesfehérvárra, ahonnan az egyik barátom felhívta a helyi ismerősét, hogy melyik látványosság az, amit nekünk abban a fél órában, amit ott töltünk, mindenképp látnunk kell. A válasz pedig Kati néni volt.
Kati néni orra
Nem volt nehéz megtalálni. Kati néni a főtéren áll, és valójában egy szobor. Minden arra járó ember közel megy hozzá, majd jól meghúzgálja az orrát. A turisták fotózkodnak vele, hosszasan vizsgálgatják, a helyiek viszont rutinszerűen csak simítanak egyet az agg néni fényes szaglószervén, s már folytatják is útjukat. A városi legenda szerint, aki jól meghúzgálja az idős asszony orrát, annak bizony nagy szerencséje lesz. Persze én sem akartam szerencse nélkül maradni, ezért ráromboltam Kati néni nózijára. Ezek után nagyon kíváncsi lettem, vajon más városban is vannak-e hasonló szobrok, és igen, vannak. 🙂
Kőkata bal melle
A Miskolcon lévő szobor valaha a miskolci egyetemisták tréfáinak állandó alanya és célpontja volt: felöltöztették, kifestették, versbe- és dalba foglalták. A hölgy gúnyneve is innen van, Kőkata, Kőböske. A babona szerint, ha valaki megfogja a hölgy bal mellét, annak nagy szerencséje lesz a vizsgán.
Hadik lovának heréje
Hadik András lovasszobrához kapcsolódóan igen különleges babonával álltak elő a műegyetemisták. Ha nehéz vizsga várható a közeljövőben, sokan fogják magukat, és felsétálnak a várba, hogy megérintsék azt, aminek nincs négy levele, mégis szerencsét hoz. Már messziről fénylik a ló legféltettebb testrésze. Úgy tűnik, a babona még ma is él.
Máshol is szeretik a szerencsét
Ha kicsit kitekintünk Magyarországról, s elmegyünk egészen Moszkváig a Plosagy Revoljúcii állomáson találunk egy kutyát. Az Urbanista blogon olvasható, hogy a határőrkutya orra már ugyanúgy fénylik, mint Kati néni orra. Minden arra járó ember simít egyet rajta, hogy szerencsés nap elé nézzen.
Foto: köztérkép.hu, urbanista.blog.hu, guideathand.com, m.cdn.blog.hu, itthon.hu