Mindenkit foglalkoztat a gondolat, hogy milyen jó lenne utazni az időben. Bejárni a múlt nagy eseményeit, esetleg betekintést nyerni a jövőbe. De vajon lesz-e rá lehetőségünk valaha is?
A sci-fik kedvelt témája közé sorolható az időutazás. Rendszeresen megjelenik a különböző művekben. De hol tart most a tudomány? Milyen állásponton áll az időutazással kapcsolatban?
El kell keserítsem a bátor jelentkezőket, mert nagyjából ott, ahol 50 évvel ezelőtt is. Az időutazás nem lehetséges. Illetve csak bizonyos szemszögből nézve, valamint bizonyos körülmények között. Mint tudjátok csupán az elméleti részéről beszélünk, mert elméletben megvan rá a lehetőség, a gyakorlat viszont egy keményebb dió.
Megannyi paradoxon jellemzi az utazás. Az első, és legnagyobb, az az időparadoxon. Ha visszamegyünk a múlta és megöljük a szüleinket, akkor mi magunk se születünk meg, vagyis nem tudnánk visszamenni a múltba, hogy ezt megtegyük. Itt már egy komoly akadályba ütközünk vele. Viszont párhuzamos univerzumok esetében így is lehetséges lenne, mert nem a saját univerzumunkban történne mindez.
Hawking szerint csak az időgép megépítésének pillanatáig lehetséges visszamenni az időben. Egyértelmű, hiszen egy még korábbi időpontban még az időgép se létezett, tehát nem is tudnánk használni.
Egy különös sajátossága van az időnek. Mindig egy irányba halad, előre. Ezen nem lehet változtatni. Emlékszünk a múltra, megéljük a jelent, de a jövőre nincs rálátásunk.
Van egy módszer, amivel lassítható a folyamat, tulajdonképpen egyfajta időutazásnak is tekinthető. Ikerparadoxonnak hívják, melyben ha két ikertestvért szétválasztanak, az egyik a Földön maradna, a másik pedig egy közel fénysebességgel repülő hajón élne. Évekkel később az űrhajós visszatérve fiatalabbnak fog látszani, mint a testvére. Hogy lehetséges ez? Egyszerű! Minél nagyobb sebességgel halad valaki, annál lassabban telik rajta az idő. Ehhez persze elképesztően gyorsan kéne haladni, közel fénysebességgel, ami jelenleg nem lehetséges.
Fekete lyukak tanulmányozásával is felfedeztek valamit. A fekete lyukak tömege végtelen, valamint a gravitációs ereje olyan nagy, hogy még a fény sem ki belőle. Viszont akár átjáróként is működhet. Az univerzumot egy rácshálóként kell elképzelni, amiben a fekete lyukak megtörik a teret, vagyis, ha valami beleesik, akár máshol is kilyukadhat, egy másik időben.
Az időutazás csupán elméleti szinten mozog. Számtalan buktatója, valamin logikai paradoxonja van. Ugyan elméletben lehetséges a jövőbe utazni bizonyos szemszögből, azonban ennek a megvalósítása komoly falakba ütközik. Talán a mi életünkben érnek el kisebb fajta áttörést elméletben, de arra nem kell számítani, hogy kedvünkre a múltba utazhatunk. Ugyanis ez a relativitás elmélet szerint is lehetetlen.
