Ezt nézed:  / Hírek / Pszicho, szex / Milyen következményei lehetnek az internetes zaklatásnak?

Milyen következményei lehetnek az internetes zaklatásnak?

Az idén is megrendezésre kerülő KAPSZLI Szakmai Napokon, azaz a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Konferenciáján jártunk. Az első napon Ujpál Zsófia „Modern korunk kihívása – cyberbullying jelensége” című előadásán vettünk részt. Zsófi egyébként a kamaszpanasz.hu oldalon dolgozik internetes tanácsadóként, így a cyberbully testhezálló témakörét választotta, további boncolgatásra a hallgatókkal együtt.

Mi is az a cyberbully?

A cyberbully definíciója a következő: agresszív, szándékos, ismételt cselekmény, elektronikus kapcsolattartás károkozás céljával. Az elkövető, azaz a bully egy agresszív, hatalmaskodó alak, akik félelemben tart és terrorizál másokat. De egy bully sem lenne bully magában, mindig ott van az áldozat, aki kell ahhoz, hogy tevékenykedhessen. Az előadás feltárta a cyberbullyt, mind a zaklató, mind a zaklatott szemszögéből, és meglepő módon sok hasonlóságot talált a két személyiségtípust illetően, noha a problémák hátterében álló okok megnyilvánulási formái alapvetően különböznek.

cyberbullying-child1

A cyberbully főként a kamaszokat érinti, ők vannak leginkább kitéve az ilyen módú zaklatásnak. Ez azzal magyarázható, hogy a tinédzser korú fiataloknak még nincs kialakult, stabil identitásuk, ezáltal sokkal érzékenyebben is hat rájuk az ilyen jellegű bántalmazás. Míg a felnőtt blokkolná a zaklatót, addig a kamasz ezt nem teszi meg, mert vágyik a visszajelzésre, legyen az pozitív vagy negatív.

Az előadás során felmerült Amanda Todd esete is, aki tizenöt éves korában öngyilkosságot követett el, az őt ért zaklatások miatt. Története úgy indult, hogy megismerkedett az interneten valakivel, akinek küldött pár képet magáról, ámde új barátjának ennyi nem volt elég, és elkezdte zsarolni, hogy ha nem küld még több, még intimebb képet, akkor az addigi képeket nyilvánosságra hozza. Amanda valószínűleg nem tett eleget a kérésnek, vagyis inkább fenyegetésnek, ezért a képei valóban nyilvánosságra kerültek. Az eset után iskolát váltott, másik városba költözött, terapeutához járt, de a történteket nem tudta feldolgozni, ezt pedig az új környezet sem könnyítette meg, mivel története mindenhová eljutott, ellehetetlenítve, hogy maga mögött hagyja a múltat.

Az alábbi videó volt az utolsó segélykiáltása, ezt követően két nappal később öngyilkos lett.

 

A videó megjelenése után ilyen kommentek jelentek meg az Amandával foglalkozó platformokon:

„Engem nem fog érdekelni, ha meghalsz. Senkit nem fog, szóval csak csináld! Mindenki sokkal boldogabb lenne.”

„Jobb, hogy megdöglött. Aki hülye, haljon meg… Csak foglalják a helyet, a levegőt, az életteret az értelmes emberek elől. Hívjatok nácinak, fasznak, mondhattok mindent, de azt kell mondanom, hogy aki nem ért velem egyet, az egy kurva mint ez, vagy egy hülye f@sz, úgyhogy b@sszák meg magukat.”

Amanda esete, sajnos egyáltalán nem egyedi. Magyarországon is lehetett hallani öngyilkossággal végződő esetről, feltehetően, ilyen jellegű zaklatás következményeként.

cyberbullying1-resized-600

A zaklatás, mióta világ a világ, jelen van a kamaszok életében. De mi a különbség zaklatás és internetes zaklatás között? Az Y generáció az a nemzedék, akiknek a mindennapjai részét képezik a mobiltelefon, az internet, az online kommunikáció és flörtölés, ezért nyert teret a cyber módon történő terrorizálás. A mai magyar, kilenc és tizenhat év közötti életkorba eső tinédzserek egyharmadát érinti az internetes zaklatás, melynek különböző formái lehetnek. Ide tartozik a csúfolás, a megszégyenítés, a szexting, a zaklató üzenetek, a személyes adatok megszerzése és felhasználása, vírusok küldése, a névtelen hívások és a fals identitás használata.

Az interneten történő zaklatás esetében, súlyosabb következményekkel kell számolni, hiszen a zaklatás időtartama hosszabbra nyúlhat el. Amíg az offline bully körülhatárolt térben és időben, az online bárhol, bármikor utolérhet, ahogy ezt Amanda példája is mutatta fentebb. Az offline zaklatásnál vannak menekülési lehetőségek, a tettes ismert, a tanú a szűk ismertségi kör, mondjuk az iskolában az osztály- és diáktársak. Az online zaklatásnál viszont nincs menekvés, a tettes sokszor ismeretlen, a tanú pedig az egész világ.

Hogyan válhat valaki áldozattá?

A tinédzserkorban jellemző viselkedésmódok, mind növelik a kockázatát annak, hogy valaki áldozattá váljon. Az ilyenkor jellemző kockázatkeresés, a határok feszegetése, szerelem keresése, szeretet után való vágyódás, identitáskeresés és a csordaszellem, hogy „mindenki csinálja, akkor én miért ne?”, mind ahhoz vezethetnek, hogy a csúnya és szomorú véget érhet az ígéretesnek induló internetes kaland.

De mi a helyzet a zaklatóval?

Az előadásból, és az előzetes kutatásokból kiderült, hogy alacsony önértékeléssel rendelkezik mind a zaklató, mind a zaklatott. Szintén megfigyelték, hogy a zaklató és a zaklatott, egyaránt tanulmányi nehézségekkel és szorongással küzdenek. A zaklatók az önértékelési problémák okozta belső frusztrációt vezetik le áldozataikon, akik legtöbbször gyengébbek és sebezhetőbbek náluk. Beteg, hátrányos helyzetű vagy fogyatékos fiatalok gyakrabban válnak az internetes zaklatók áldozatává. Az is kiderült, hogy a nemek közt nincsenek különbségek, fiúk és lányok ugyanolyan arányban válnak megfélemlítő bullyvá, a különbség csak abban áll, hogy ezt hogyan teszik. A lányok indirekt módon, pletykákkal ártanak, a fiúk inkább direktebben, és hajlamosabbak fenyegetéseket alkalmazni.

A zaklatottak sokszor maguk is elkövetővé válnak, így elindítva az ördögi kört, és a bántalmazás véget nem érő láncolatát.

Hogyan segíthetünk?

Tudni kell, hogy a zaklatottak nagy része nem fordul segítségért, sokszor szégyelli, esetleg magát okolja a kialakult helyzete miatt, vagy fél. Ezért fontos figyelni a tünetekre, és az apró segítségért kiáltó jelekre. Ilyen lehet az önértékelési zavar, gyakori hangulatingadozások, depresszió, elektronikus kommunikáció kerülése, vagy bármi, ami eddig nem volt jellemző adott személyre. Fontos a bizalommal teli kapcsolat kialakítása, a szülők és a pedagógusok szerepe, és nem árt tisztábban lenni azzal, amit kevesen tudnak, hogy a törvény által is büntetendő, ha valaki félelemkeltés céljából, a másikat telekommunikációs eszköz útján akarata ellenére háborgatja, sőt akár 1-2 évig tartó szabadságvesztéssel is járhat az elkövető számára.

Az internetes zaklatás kártékony hatásai
Te ismersz olyat, aki a cyberbully áldozatává vált?

Hová fordulhatunk még, ha közvetlen környezetünkben nem merünk segítséget kérni?

eszteralapitvany.huwww.kek-vonal.huwww.ngysz.huwww.biztonságosinternet.hu

Senki nem féljen felkeresni ezeket a segítő szervezeteket!

Mi is hírt adtunk az Iskolai Konfliktus Tudásközpont újonnan indult online felületéről, az ISKON, amelynek célja, hogy gyakorlati tanácsokkal is segítse az iskolai konfliktusok sikeres megoldását.

Borítókép: reality-health.org

Képek: sites.duke.edu, 4.bp.blogspot.com, http://cdn2.hubspot.net/

 

instagram default popup image round
Follow Me
502k 100k 3 month ago
Share