Hétfőn a magyarral indul a 2018-as tavaszi érettségi időszak. Több tízezren vágnak idén a közép és -emelt szintű vizsgáknak.
Első rész
Az I. feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A diákok a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják. A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő) ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete. A két és fél oldalas szöveg idén a “barátságkutatásról” – a barátság születéséről és fogalmáról – szól, a könyvismertetőben több szociológiai fogalom is szerepel.
Az I. feladatlapban közölt szövegalkotási feladat lehet érvelés vagy gyakorlati szövegműfaj alkotása, a kettő közül a vizsgázó választ. E feladat megoldásának elvárható terjedelme 120-200 szó. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelőtanár összegyűjti.
Az érvelési feladatban a diákoknak olyan „újabb igényekhez, szokásokhoz, nemzetközi trendekhez” kapcsolódó ünnepekről kell értekezniük, mint a Valentin-nap vagy a halloween, 120-200 szavas szöveget kell alkotniuk.
Akik nem ezt a feladatot választják, azoknak a hivatalos levél formai követelményeivel kell tisztában lenniük. A magyarérettségin akár lerobbant iskolájukról is írhatnak a diákok. A „gyakorlati szöveg alkotása” egészen aktuális kérdésekkel foglalkozik: a diákoknak a helyi önkormányzati képviselőnek kell levelet írniuk – meg kellett nevezniük olyan leromlott állapotú épületeket és hiányzó intézményeket, amelyet fejleszteni vagy építeni kellene.
Változás
Az új érettségi szabályok miatt idén sem úszhatja meg senki a magyarérettségit műelemzés nélkül. A középszintű feladatsor 2017 előtt ugyanis mindössze két részből állt. A diákoknak először egy szövegértési feladatsort kellett megoldaniuk, majd három szövegalkotási feladat közül kellett választaniuk – írhattak egy érvelést egy megadott szövegrészlet és néhány szempont alapján, elemezhettek egy megadott művet vagy összehasonlító elemzést írhattak két megadott irodalmi műről.
A feladatlap a vizsgázóktól egy műértelmező szöveg alkotását várja el, amely lehet egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése. A két műértelmező szövegalkotási feladat közül a vizsgázó választ, a megoldás elvárható terjedelme 400-800 szó.
A középszintű feladatsor második részében két feladat – egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása, vagy két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító elemzése – közül választhatnak a diákok. Akármelyiket is választják az érettségizők, egy 400-800 szavas esszét kell írniuk 150 perc alatt.
Meglepetés
A műértelmező szövegalkotási feladatot választó érettségizőknek egy Balázs Béla-mesét kell elemezniük – alighanem sokakat meglepett a választás, mert a középszintű magyarérettségi egyik műelemző feladata általában egy novellához kapcsolódik (igaz, olyan is előfordult már, hogy balladát kaptak a diákok).
Az összehasonlító műelemzést választó vizsgázóknak egy József Attila- és egy Szabó Lőrinc-verset kell elolvasniuk, majd összevetniük. Az elemzés szempontjai és maguk a művek jól passzolnak az érettségizők korosztályához, az egymás után következő generációk viszonyára is ki kell térni az esszében a két költemény alapján- írja az eduline.hu.
„Könnyebbség, hogy mindkét szerzőt ismerik, még ha a műveket nem is. Igaz, a középszintű feladatsorban szereplő József Attila-vers nagyon korai mű, a kerettantervből és a szöveggyűjteményből is hiányzik, nem szoktuk tanítani, a diákok egészen más típusú József Attila-költeményekhez szoktak. Ugyanakkor a megértése nem jelenthet gondot” – mondta a szakportálnak nyilatkozó a magyartanár.
Az eduline szerint tehát kellemetlen meglepetés érte azokat az érettségizőket, akik csak a novella elemzési szempontjaiból készültek. Igaz, az Oktatási Hivatal minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy a középszintű magyarérettségin előkerülő művek bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől származhatnak, tematikai és műfaji kötöttség nélkül”.
Az elmúlt években ugyanis volt példa arra, hogy az „egy mű elemzése” feladatban balladát vagy költeményt kaptak az érettségizők (feladat volt például Arany János Tetemre hívás című balladájának az elemzése, 2006-ban Márai Sándor Halotti beszéd című versét, 2013 őszén Weöres Sándor Az éjszaka csodái című költeményét kellett elemezni), de mese, pláne felnőtteknek szóló mese még egyszer sem volt.
Nem egyszerű
Nem kaptak könnyű feladatot a diákok a középszintű magyarérettségi második részében, a novella- vagy balladaelemzésre számító diákoknak egy modern, felnőtteknek szóló mesét kell értelmezniük. Azoknak idén könnyebb dolguk van, akik az összehasonlító elemzést választották.
„A mesei motívumokra kellene a diákoknak felfigyelniük, de ez egy modern, felnőtt mese, szinte horrorisztikus elemekkel – fizikai szenvedés, kegyetlenkedés, halál. Az érettségizők általában szép, klasszikus novellát várnak, de ez a felnőtteknek szóló mese a hagyományos novellai kritériumoktól jelentősen eltér” – mondja az Eduline által megkérdezett szaktanár a középszintű magyarérettségi második részének műelemzési feladatairól.
A vonatkozó kormányrendelet szerint azok a diákok, akik az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésnek, távol maradnak, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távoznak, mielőtt a válaszadást befejeznék, az adott tárgyból pótló vizsgát tehetnek.
Az oktatas.hu oldalon közzétett tájékoztató szerint a diákoknak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
Forrás: eduline, MTI
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd, Balázs Attila
