Az érettségi százötven éves története röviden.
Valójában több, mint százötven év: 1851-ben vezették be hazánkban az Osztrák Császárság iskolareformjának részeként, nem sokkal a forradalom és szabadságharc leverése után. Az osztrák vallás- és közoktatásügyi miniszter, Leo Thun írta alá a rendelet hazánkra vonatkozó pontját.
Az érettségi, azaz a matura mégsem az osztákok találmánya: szomszédaink a poroszoktól vették át. Ekkor még a gimnáziumot elvégezve nem volt kötelező letenni, csupán azon diákoknak, akik egyetemen kívántak továbbtanulni.
Az érettségi ellen többen is felléptek: a magyar református egyház mellett báró Eötvös József és Schneller István, a kolozsvári tanáregylet elnöke sem tartotta a maturát jó ötletnek. Az oktatást felügyelő egyház az iskolák államosításától, a magyar lakosság az elnémetesítéstől tartott.
Ennek ellenére az érettségin 1952-ben változtattak legközelebb. A matura ez évtől kezdve nem jelentett közvetlen belépőt az egyetemekre, csak az oda való jelentkezést tette lehetővé. Az íráseblit szóbeli követte, ahol többek között a vizsgázók világnézetét és testi alkalmatosságát is felmérték. Tudásuk viszont kevéssé számított. Az egyetemekre a vizsgákat követően azok nyertek bebocsájtást, akik az akkori rendszernek megfeleltek. Aki nem, az előtt bezárultak a felsőoktatás kapui.
Az érettségi újabb módosítására 1982-ben került sor: összevonták ugyanis a felvételivel. Bizonyos tárgyak nemcsak maturát, hanem egyetemre, főiskolára való felvételit is jelentettek. A diákoknak egy darabig nem volt muszáj közös érettségi-felvételi vizsgát tenni, ha akartak, egyszerű érettségit is írhattak. Később viszont ez kötelezővé vált.
Újabb módosítás 2005-ben történt: eltörölték a felvételit.
Azóta előfordultak kisebb-nagyobb változtatások, és érettségi botrányok is akadtak jószerivel, ennek ellenére a gimnáziumba jelentkezők közül ezt a megmérettetést senki sem kerülheti el.
Forrás: Töttösy Magdolna: A magyarországi érettségi vizsga útja a kezdetektől 2005-ig
Fotó: nyest.hu
