A YouTubeon is számtalan olyan videót találsz, amelyben valaki felolvas egy teljes könyvet. Ezek általában több órás, vagy akár több részes videók, és nem is gondolnád, mennyi könyv elérhető így!
A Braille-írás helyett
Az első, ami eszünkbe jut a hangoskönyvekről, az, hogy a vakoknak találták ki. De ez valójában nem teljesen igaz. Magától értetődő, hogy a vakok a Braille-íráson (ejtsd: brei) kívül így tudnak még hozzáférni az irodalomhoz, ám valójában a legnépesebb felhasználói bázis máshol leledzik: a lusta vagy kevés idővel rendelkező emberek között, vagy esetleg azok közt, akik utálnak olvasni, de erre kényszerülnek.
https://www.youtube.com/watch?v=FnJLWFk-Y8M
Írók, színészek és egyéb csirkefogók
A hangoskönyveket többségében színészek, szinkronszínészek olvassák föl, így nagyon szépen artikulált, jól érthető szöveget hallgathatunk. Nagy előnye az olvasással szemben, hogy ezáltal a kiejtésünk is javul, hiszen ha mindig szép magyar beszédet hallgatunk, azt automatikusan átvesszük. (Úgy, ahogy a csúnyát is, sajnos.)
https://www.youtube.com/watch?v=ut5r53Yit5E
Előnyben a könyvvel szemben
Ha könyvet olvasol, csak úgy érdemes, úgy lehet, hogy arra figyelsz. Ezzel szemben a hangoskönyvek egyik pozitív tulajdonsága az, hogy közben mosogathatsz, hajat moshatsz, rendet rakhatsz, utazhatsz és hasonló rutin elfoglaltságok, akire nem kell annyira figyelni.
https://www.youtube.com/watch?v=7UESQdehHfk
Éppen ezért a hangoskönyvek tulajdonképpen hatalmas időnyerőként szolgálnak.
