Egyetlen mosollyal sok mindent el lehet érni. Arcunknak ez az egyetlen mozdulata képes a másik ember szomorúságát elűzni, bátorságot csihol, szimpátiát ébreszt vagy éppen sikerhez vezet. De mit tudunk még a mosolyról? A mosoly misztériumát tudósok is górcső alá vették.
Evolúciós, kultúraközi és szociálpszichológiai kutatások vizsgálták és vizsgálják ma is a mosoly természetét. Megállapították például, hogy a természetes, szívből jövő mosoly az arc bizonyos izmainak önkéntelen mozgása, míg a kényszeredett mosoly, például az udvarias mosoly inkább zavart tükröz mintsem boldogságot, és a természetes mosollyal ellentétben nem ugyanazokat az izmokat mozgatja meg. A hamis mosoly csak az arc alsó felére korlátozódik, és a szemek például kimaradnak belőle. A nevető arc elrendezése ugyanakkor nem sokban különbözik a síró arc vonásaitól.
A boldogságot nemcsak mosollyal lehet kifejezni, hiszen általában a nőkre jellemző, hogy a boldogságtól sírnak, de akkor is nevethetünk, ha zavarban vagyunk vagy éppen valamiféle hirtelen sokk ér minket.
Fiziológiai szempontból a nevetés úgy zajlik le a testben, hogy a vérnyomás és a szív ritmusa lelassul, míg a lélegzés erősödik. Ugyanez igaz a szomorúság és a sokk állapotából való felszabadulásra is.
Charles Darwin mutatott rá, hogy a mosoly oka, következménye és megnyilvánulási módja minden kultúrában hasonló, ellentétben a többi nonverbális gesztussal, melyekre viszont az jellemző, hogy tanulás útján sajátítják el őket és különbözőek lehetnek. Darwin arra is rámutatott, hogy a mosoly a boldogság megnyilvánulásaként összehozza az embereket. Így például kimutatták, hogy azok az emberek, akik valamilyen betegség folytán nem képesek mosolyogni sokkal nehezebben alakítanak ki szociális kapcsolatokat.
A mosoly használatát illetően mutatkoznak kulturális különbségek, például Amerikában az északiak kevesebbet mosolyognak, mint a déliek. A kelet ázsiaiak eltakarják a szájukat a kezükkel, amikor mosolyognak. A középkorú nők és a kislányok gyakrabban mosolyognak mint hímnemű társaik, de ugyanez igaz a hatalommal rendelkező és a kevésbé hatalmasok viszonyára is. Akiknek a vállán nagyobb a felelősség súlya, azok a szájukat is ritkábban húzzák mosolyra.
Az angolok mosolya visszafogottabb, ám nem a híres angol ridegség, az érzelmek elrejtése az oka hanem a “stiff upper lip” elvén alapul. A fogakat elrejtik a száj mögé, pusztán azért, mert régen úgy gondolták, hogy ez sokkal vonzóbb.
A testbeszéd gyakorlása közben önkéntelenül is lemásoljuk tükrözzük azoknak a mozdulatait, gesztusait, akik szimpatikusak, tetszenek nekünk. Nem véletlenül szól így a mondás, nevess és a világ együtt nevet veled, míg: sírj és egyedül fogsz sírni.
A mosollyal nemcsak szimpátiát válthatunk ki egymásból, bizonyos szituációkban biztosítja az előrejutást, bizalmat, együttműködést generál, így például az értékesítés, egészségügy és a területén egy kedves mosollyal többet érhetünk el, mint türelmetlenkedéssel vagy idegeskedéssel.
A nevetés pszichológiai és biológiai következményei is csupa pozitív hatással vannak ránk, hiszen boldogság hormonokat szabadít fel, gyógyító ereje van, jobban érezzük magunkat tőle és emiatt csak még többet akarunk nevetni. Te se felejts el nevetni, és igyekezz mindig pozitív maradni!
Olvass tovább!
Képek: asf
