A Manyszi, azaz a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda támogatóival karöltve harmadjára rendezte meg táborát: a nyelvésztábort. Ahogy a neve is mutatja, nem csupán szakmai előadásokból állt a program, hanem kirándulás, evés-ivás, szórakozás is várta a magyar nyelv szerelmeseit.
Utálod a nyelvtant?
Ne tedd! A nyelvtan – bár biztos sokan utálják a te osztályodban is – valójában nagyon menő dolog. Miért? Mert a magyar nyelv ismerete nem csak a nyelvtan dogánál jön jól, hanem egy csomó más tudományághoz tud kapcsolódni, ráadásul a nyelv folyamatosan változik, így a nyelvészek sosem fogynak ki a munkából és rengeteg olyan izgalmas kutatási területtel bővülnek a lehetőségeik, amelyekre nem is gondolnál, hogy az nyelvészeti ügy. Például a netnyelvészet! A netnyelvészet az online avagy digitális kommunikációval foglalkozik, ami manapság már-már majdnem olyan fontos, mint a szóbeli kommunikáció, szóval van mit kutatni az ezzel foglalkozó professzoroknak! 🙂
És azért is érdemes képben lenni a tudományok területén is, mert – ahogy a tábor egyik szervezője mondja –
a műveltség szexi.
Nyelvész géniuszok
A legnagyobb nyelvészeink a Manysziban dolgoznak, azaz a Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodában. Ennek honlapján, az e-nyelv.hu-n teszik közzé legújabb kutatásaikat, szótárakat állítanak össze, és ha esetleg elbizonytalanodnál valaminek a jelentésében vagy írásában és nem találod meg szótárban, tőlük kérhetsz segítséget. Egyik vezető alakjuk Balázs Géza, aki sok más könyvkülönlegessége mellett a középiskolai nyelvtankönyveknek írója is. Ő a főszervezője a nyelvésztábornak, amit harmadik alkalommal rendeztek meg Sátoraljaújhelyen. A város egyébként Széphalommal együtt Kazinczy Ferenc – emlékhely, ezért esett rá a választás.
Így mulat a magyar (nyelvész)
A résztvevők többsége előadást tartott a saját kutatási területének megfelelően, ez sokszínű és változatos, a jó címadástól a határon túli magyar gyerekek nyelvmentésén át a nyelvtanoktatás nehézségéig mindenféle téma szóba került. A határon túli előadók például elmagyarázták, hogy Moldvában nem érdemes kefét kérni, ha sáros a cipőnk, mert ott ezt úgy értik, hogy könnyű vérű lányért áhítozunk. Ugyanakkor a riboncot nyugodtan kölcsönkérhetjük, mert az a magyar kefét jelenti. És ne lepődjünk meg, ha esetleg valaki arról mesél, hogy
megdugták a Szeretet,
ugyanis ez nem mást jelent, mint hogy hidat építettek a Szeret nevű folyó felé.
Az előadások előtt és után természetesen itt is, mint minden táborban voltak kirándulások és nagy evés-ivások, számtalan nyelvészpoénnal dúsítva. Az összejövetelt Balázs Géza és Pölcz Ádám – aki az 50 tehetséges magyar fiatal program egyik résztvevője is – irodalmi és zenés estje zárta, persze csak azután, hogy a széphalmi Magyar Nyelv Múzeumának előadótermében kivetítették a magyar-izlandi meccset.
